Sziasztok
Manook!
Nos,
még csak most értem haza, kutyafuttába rohanok egész nap, de nem bánom. Még
csak most ért véget az utolsó (infó) órám, amit amúgy végignevettünk, mivel ott
volt egy köcsögduda, és a tanárnőnk borzalmasan perverz, ahogy a mi 8 fős kis
csoportunk is. Szóval a köcsögduda szépen terelte a beszélgetést folyamatosan a
+18-as karika felé, amin mindenki röhögött a teremben kivétel nélkül. Minden
fiú próbálta megszólaltatni, és idegesített, hogy nem megy nekik, így én is
megpróbáltam. Hát nem voltam jobb, mint Ők, sőt, de azt mondták csináljam még,
mert "tetszett" nekik...if you know what i mean. Szóval borzalmas a
csoportunk, de imádjuk a tanárnőt. Most pedig futok vissza a fiúk röpiedzésére,
ahova amin mi hárman is részt vehetünk, lányok. Alig várom! Bár annyi pasi
között...bár a többség jó haverom. Hahaha.
A
rész remélem, elnyeri a tetszéseteket, és elnézést, ha íráshibák akadnak benne,
de nem volt időm átnézni. Még jó, hogy előre meg vannak írva, különben igencsak
szenvednék. Hálás vagyok a sok szép szóért is, örülök, hogy tetszenek az
írásaim. Nem is tudom, hol lennék a bíztatásotok nélkül, épp ezért nagyon
szépen köszönöm.
xoxo
Zsoo
20.
fejezet.
Izgalommal
telve vártam, hogy végre kicsengessenek. Már nagyon nem volt kedvem itt ülni,
ezen az unalmas matekon. Haza akartam menni, hisz Tommy már otthon vár. Tegnap
elmondtam ebéd közben a srácoknak, hogy összevesztem Anyával, de nem érdekelt.
Persze Liz már előre tudta. Először vigasztaltak, bár nem volt rá szükségem, de
azt hiszem, kötelességüknek érezték, hisz miattuk volt a vita, aztán pedig
elvicceltük a dolgot, mint mindig. Megbeszéltük ma a többiekkel, hogy
elrendeződünk otthon, aztán a Starbucksba találkozunk a szokott helyünkön.
Először még nem akartuk bevinni Tommy-t a kenyérgyárba, hadd szokja még kicsit
az új stílust.
Sietős
csókot nyomtam Liz ajkaira, aki csak nevette, mennyire rohanva szállok be a
kocsimba, és hajtok haza. Most villám sebességgel hajtottam L.A. utcáin, azt
hiszem, sokan felfigyeltek rám, de nem érdekelt. Igazán nem volt hosszú az út,
hisz tövig nyomtam a gázpedált, nekem mégis óráknak tűnt, míg végül megálltam a
bejárón.
Azonnal
berohantam, ledobtam a táskám és a cipőm az előszobában. Anya próbált úgy tenni
az elmúlt napban, mintha mi sem történt volna, de történt, és ezt nem tudtuk
eltitkolni. Így aztán most is csak köszönt nekem, majd a szobám felé
biccentett. Lottie persze még mindig nem szólt hozzám, amit bár nagyon
sajnáltam, már egészen megszoktam. Széles vigyorral rohantam fel a lépcsőn,
egyenesen a szobámba. Feltéptem az ajtót, és Tommy valóban ott ült az ágyon, és
a telefonját bújta. A hirtelen jött nagy mozgásra felkapta a fejét, és egyből
elvigyorodott. Felpattant, de én nem vártam meg, mit akar mondani. A nevét
kiabálva magamhoz öleltem, és jó alaposan megszorongattam.
-
Lou, van róla fogalmad, mennyire hiányoztál? - kérdezte nevetve, miközben
megveregette a vállam.
Csak
nevettünk, és még vagy 10 percig biztos csak szorítottuk a másikat. Oké, ez a
lányokra jellemző, de mi nagyon sok mindenen mentünk keresztül ketten, és a
távolság otromba módon szakított minket el. Így azt hiszem érthető ez a
reakció. Végül, mikor megnyugodtunk, letelepedtünk az ágyra, és csak meséltünk,
és meséltünk a másiknak.
-
Otthon katasztrófa most az élet. Az iskolában eljárást indítottak, mivel az
egyik ablakot kitörték a kicsik, így az szépen megsebezte egy lány kezét. Azt
állítják, ez a tanár hibája, ugyanis nem figyel eléggé az alsóbb évesekre. Én
személy szerint ezt inkább a gyerekek hibájának mondanám, de akkor meg persze a
szülők lázadnának fel. - mesélte Tommy.
Elmosolyodtam
a választékos megfogalmazásain. Régen én is így beszéltem, ma már teszek rá. Ő
olyan szépen beszél, mint kevesen, hisz ezt csak nehéz tanulás és sok olvasás
árán érheti el az ember. Én is szenvedtem ezért a beszédmódért, de kárba
veszett, és azt hiszem, nem is bánom.
-
Király. Akkor otthon is megy a felhajtás. Itt pedig az a baj, hogy a tanárok
szerint kár értem. És Anya is eltiltott a többiektől, karanténba zárna, mint
egy állatot. Kibaszott nagy szívás. - húztam el a szám.
-
Louis, mióta kaptál te rá ennyire a káromkodásra?! Csúnyán beszélsz, nem
ügyvédhez méltó. Ocsmány a szád, akár egy kamionsofőrnek. - mondta mérgesen, és
komolyan méregetni kezdett.
Én
csak elnevettem magam, és megrántottam a vállam, majd eljátszottam, hogy fél
kézzel az ablakon könyöklök, míg a másikkal vezetek, és közben vadul rágózok.
Akár egy kamionsofőr. Tommy is elnevette magát, és csak megcsóválta a fejét.
-
Szóval...arra gondoltam, hogy bedobhatnánk egy kávét....és
közben...megismerhetnéd a fontos embereket számomra. Tulajdonképpen az új
"családom" L.A.-i része. - kezdtem bele óvatosan.
Tommy
csak bólintott, Ő azt hiszem az én óvatoskodásomon mosolygott. Mulatatta, hogy
félek a kialakuló helyzettől, ha találkoznak. Hát majd meglátjuk. Így aztán
lent a konyhában elköszöntünk Anyától, és leléptünk. Egyenesen a plázába
hajtottam a kocsimmal, és megálltam a mélygarázsban. Tommy csak ámult, még soha
nem volt Los Angeles-ben. Mutattam neki az utat, merre kell menni a kávézóba.
Nagyon izgultam, hisz lehet Tommy is elítéli őket, bár szerintem nagyon
szeretetre méltó bagázs, csupán meg kell ismerkedni velük. Mikor beértünk, már
megpillantottam őket a szokott asztalnál. Niall-nél és Liam-nél még táska volt,
tudtam, hogy Ők nemrég végeztek. Tommy kérdőn mérte végig a díszes társaságot,
akik kávét és egyéb italokat szürcsölgettek.
-
Hali srácok. - köszöntem vidáman, mire mindannyian felénk kapták a fejüket. -
Na, akkor Ő itt Tommy. - mutattam be a mellettem álló srácot.
Liz
egyből felpattant, és megölelte a mellettem ácsorgó fiút. Tommy csak
felnevetett, és végigmérte szerelmem.
-
Liz, igaz? Már nagyon...tényleg nagyon sokat hallottam rólad. - mondta Tommy,
és felém biccentett, mire mindenki felnevetett.
Szépen
sorba bemutatkozott mindenki, majd kértünk mi is italt, és belefogtunk a
beszélgetésbe, aminek a fő tárgya persze Tommy volt.
-
Szóval, Te is olyan Bagoly vagy, mint Lou volt? - kérdezte nevetve Zayn.
Láttam,
ahogy Tommy először lepetten néz rá, majd rám. Nem értette, ez mit jelent.
-
Zayn! - szóltam rá halkan, de Tommy csak felnevetett.
Most
hálát adtam az égnek, hogy legjobb barátom ennyire nyitott az ilyen helyzetekre.
Hiába a versenyeken meg kellett tanulnunk alkalmazkodni, nem kérdezni, és
csinálni.
-
Hát nem tudom, milyen az, ha valaki bagoly, tekintve, hogy az egy éjszakai
madár, de biztos olyan vagyok, hisz régen ugyanolyanok voltunk Louis-val. -
mondta diplomatikusan Tommy, mire elmosolyodtam.
-
Pont ugyanolyan. Még rosszabb. - jelentette ki lepetten Niall.
Mire
felnevettünk, még Tommy is elmosolyodott. Tudtam, nincs nagyon ínyére a
helyzet, hogy a modorát tárgyaljuk ki, amiért oly' sokat dolgozott régebben
velem együtt.
-
Lesz veled dolgunk rendesen. - nevetett Liz, mire kicsit megszorítottam a kezét
jelezve, ezt ne.
Ő
csak szélesen elmosolyodott, de tudtuk mindannyian nagyon jól, ezalatt az egy
hét alatt Tommy is nagyon sokat fog változni. Talán csak az említett
ragaszkodott makacsul igazához, miszerint, Ő megmarad ilyen unalmas, fakalapos
stréber. Persze én így is szerettem.
-
Nekem van egy olyan ötletem, hogy ünnepeljük meg ma az érkezésed. - mosolygott
Haz gonoszul.
Mindenki
bólintott, még Tommy is benne volt egy kis bulizásban.
-
Király, akkor indul a szokott gyűjtőkörút, mondjuk 9-kor? - kérdezte Haz Liz-t,
mivel ők laknak a legtávolabb a Kenyérgyártól, így ők járják sorba a házakat,
és szednek össze minket, legutoljára engem. Liz válaszul bólintott, majd felém
fordult.
-
Figyeljétek az ablakot Baglyocskám. - simította meg a mellkasom, hogy magára
terelje a figyelmem.
Én
csak aprót bólintottam válaszul. Szerintem Tommy még nem volt tisztában vele,
hogy mi tulajdonképpen most a Kenyérgyárba tervezünk bemászni, de lehet jobb
is, ha nem tudja még.
-
És milyen népszerű los anegelesi clubba visztek. - kérdezte mosolyogva Tommy.
Jól
sejtettem. Én csak lehajtottam a fejem, míg a többiek felnevetettek. Persze
Tommy nem értette, miért lett ennyire vicces a kérdése.
-
A Kenyérgyárba. - nevetett Zayn.
Tommy
szeme lepetten kerekedett ki. Tudtam, hogy ez lesz a reakciója sajnos. Ő nem
akart bajba keveredni, az Ő szemébe ez betörés, és mi banditák vagyunk ilyen
szempontból. Régen én is ilyen voltam, csupán annyi kötünk a különbség
Tommy-val, hogy én meg akartam változni, vonzott ez a világ...vonzott az élet.
-
Én oda nem megyek be! - jelentette kihatározottan.
Mindenki
elhallgatott, és lepetten nézett rá. Láttam, hogy Zayn szeme kicsit mérgesen
méregeti Tommy-t, hogy ennyire nyíltan kinyilvánítja nemtetszését a helyünkkel
szemben. De Tommy szerintem nem vette észre, vagy nem zavartatta magát.
-
Oké, srácok akkor menjünk a Dark Angel-be. Ott már úgyis régen voltunk. -
mentette meg a helyzetet Haz.
Hálásan
néztem rá, mire csak kedvesen rám mosolygott. Megkönnyebbülten fújtam ki a
levegőt, mikor mindenki rábólintott. Bár Zayn csak megrántotta a vállát,
jelezve; neki aztán mindegy.
Megittuk
az italunk, majd megbeszéltük, hogy 9-kor indult a szokásos gyűjtőkörút, aminek
szokásosan ismét a mi házuk lesz az utolsó megállója. Gyalog megyünk, hogy
mindenki meg tudja ünnepelni az őszi szünet kitörését. Tommy szerencsére egész
délelőtt aludt, míg én suliba voltam, így nem viselte meg különösebben az óraátállítás,
és kirobbanó formában volt.
***
-
Furcsák a barátaid. Még szoknom kell a modoruk. - mondta Tommy otthon, miközben
a ruháinkat dobáltuk ki a szekrényből tusolás után, amit készülünk felvenni.
Már fél 9 volt, nemsoká jönnek a srácok a ház elé.
-
Megszereted Őket, amúgy nagyon rendesek. Csak mindenki fél tőlük, mert
banditának néznek ki. De valójában mind csupa-szív emberek. - mosolyogtam rá,
miközben felrángattam magamra a kedvenc, fekete gatyám.
Ő
csak bólintott, majd felkapta a pólóját. A fürdőszobában még bezseléztük a
hajunk, és befújtuk magunk, így mikor végeztünk az egész fürdőszoba bűzlött a
két különböző kölni elegyétől.
Elköszöntünk
Anyától, aki jó szórakozást kívánt nekünk, és ki is mentünk a ház elé, mivel
megcsörrent a telefonom. Ez jelentette, hogy toljuk ki a seggünk, ahogy Zayn
mondaná. És mi megtettük. Bulira készen sétáltunk ki az ajtón, majd bezártam azt
magunk mögött. Én lepacsiztam a srácokkal, de Tommy csak köszönt nekik. Liz-zel
egy szenvedélyes és hosszú csókot váltottunk, míg Niall szokott beszólását meg
nem hallottuk:
-
Menjetek szobára.
-
Jó lenne. - szólt vissza nevetve Liz.
Erre
én csak elpirultam, Tommy szeme lepetten kerekedett ki, míg a srácok csak
nevettek ezen az egészen. Utána már én is csatlakoztam hozzájuk, de látszólag
Tommy nem volt hozzászokva ezekhez a fajta beszólásokhoz. Nem is csodálom, én
sem voltam, míg ide nem tartoztam. De már örömmel veszem, és szólok vissza
rájuk.
Elindultunk
gyalog a Dark Angle-be, ami egy nagyon jól menő L.A.-i szórakozóhely volt, és
szerencsére csak 5 utcára volt tőlem. A többiektől persze messzebb, de mi
levágtuk ezt kisutcákban. A srácok még egy kerítésen is át akartak mászni, de
Tommy kedvéért visszafogták magukat. Pedig én benne lettem volna.
Így
aztán hamarabb oda értünk, és gyors karszalag után, már bent is voltunk. Pár
kör után, már gátlástalanul táncoltam Liz-zel, a tömegben, míg a srácok is
találtak maguknak egy-egy lányt. Csak szegény Tommy ült egymagába az asztalnál.
-
Megnézem! - kiabáltam túl a zenét Liz-nek, mire Ő csak bólintott, majd
határozott mozdulattal elhajtotta a szőke lányt Haz elől, és Ő kezdett vele
táncolni. Ezen csak nevettem, de látszólag Hazza le se szarta. Talán kicsit
bánta, hogy Liz elűzte az aznap esti kiszemeltjét, de nem látta rajta, hogy
különösebben aggasztaná a dolog.
Így
aztán én nyugodt szívvel indultam el az egymagába iszogató Tommy felé. Tudtam,
neki otthon ott van Kim, így aztán nem nagyon akar táncolni más lánnyal. Hát
ennyi a hátránya, ha a szerelmed nélkül mész el egy buliba.
-
Csak próbáld meg élvezni kicsit Haver! - ültem le vele szembe, és én is kértem
magamnak egy italt.
-
Elárulnád, hogyan? - kérdezte morcosan.
Nekem
azonnal eszembe jutott a megoldás, pedig már ittam jópár pohárkával. Tudtam,
hol lehetne a legjobb a buli, hova kéne menni, de akkor Tommy-nak a hely tudta
nélkül kell beleegyeznie, ami szerintem sima ügy lesz tekintve, hányadik italát
issza éppen.
-
Oké. Akkor elviszünk egy király helyre, de csak, ha megígéred, hogy bejössz
velünk.
Szerintem
ennyiből már leeshetett volna neki, hogy én a Kenyérgyárra gondolok. Talán le
is esett, de ennek ellenére beleegyezett, aminek nagyon megörültem.
Összeszedtük
a többieket, bár Niall vonakodva ugyan, de magára hagyott egy kivágott ruhába
bújt, vörös lányt. Elindultunk visszafele az utcán, és sokat nevettünk, az
alkoholtól mindenki felszabadult, még Tommy is. Végül megérkeztünk a
Kenyérgyárhoz, ahol a srácok persze egyből bemásztak. Liz kuncogva hagyott ott,
amit őszintén nem nagyon értettem, majd Tommy kezdtem tolni a drótkerítésen
lévő lyuk felé. Úgy tűnik, mégsem volt még annyira részeg, mint hittem, mert
kibújt tolásomból, és idegesen tekintett a többiek után, akiket elnyelt a
betonfal, mikor az ablakhoz értek.
-
Jaj, Tommy gyerünk már! Király lesz, meglátod! - bíztattam türelmetlenül.
-
Louis, ez betörés! - aggodalmaskodott.
-
Akkor lenne betörés, ha ez a telek használatban lenne, de a kutya se jár ide.
Bent király hely van, gyere! - toltam ismét. Ő nem csinált semmit, csak
lecövekelt, és idegesen méregette a nagy épületet előttünk. Gondterhelten
sóhajtottam. - Tommy, ne csináld már! Nem lesz gáz.
Ő
is csak sóhajtott, majd bemászott a résen. Én is követtem, és mikor bent
tehetetlenül lecövekelt, elkaptam a karját, és futni kezdtem az ablak felé. Már
eltakart minket a betonfal, mikor az ablakhoz értünk, így nyugodtabban böktem a
"bejárat" irányába jelezve, másszon be.
-
Bent kicsit sötét lesz először, de ne zavarjon. - nevettem rá halkan.
Ő
csak félénken bólintott, majd bemászott. Ahogy eltűnt az ablakban, és én is
követtem. Bent megint nem láttam semmit, de én már tudtam, mi jön. A srácok
elhúzták a fekete kartont az ablakoknál, majd felkapcsolódott a falon az
égősor. Tommy elképedve nézett körbe a berendezett helyiség láttán.
-
Én mondtam, hogy megéri bejönni. - nevettem rá, majd levágtam magam a szokott
babzsákomba. Mind letelepedtünk, így Tommy is helyet foglalt a kanapén. Liz
ismét felpattant az asztalra tőlem nem messze, Zayn pedig mellette állt a
falnak dőlve. Ez már megszokott volt, de engem nem zavart, bár jobban
szerettem, mikor az ölembe vágja le magát. Végül Liz-ből kibukott a hangos
nevetés, mire mind kérdőn néztünk rá. Közben Haz osztott sört mindenkinek.
-
Nektek nem ismerős kicsit ez a helyzet. Ugyanezt csináltuk Lou-val is, aztán nézzétek
meg, most pedig Ő vezeti be az embereket a bűnbe. Milyen rossz Baglyocskám
lett. - nevetett rám Liz.
Be
kell vallanom, tényleg ugyanazt csináltam most Tommy-val, mint annak idején Ők
velem. Mindenki elkezdett nevetni, talán Tommy fogta magát vissza. Tényleg
nagyon ironikus volt. Zayn ismét rágyújtott egy cigire, és már majdnem a felét
elszívta. A nagy nevetés után, Liz kivette a kezéből, és már emelte is a
szájához. Gyorsan kapcsoltam, és rászóltam.
-
Liz, cigi!
Éppen
a szája előtt megállította a kis káros dolgot, majd kicsit gondolkozott.
Mérgesen, pufogva nyomta vissza Zayn kezébe a cigit, és a mellkasa előtt
összefonta karjait sértődöttséget színlelve. Megbeszéltük, hogy le szokik a
cigiről, bár nem szív olyan sokat. Elmondta, hogy azért szív bele mindig
Zayn-ébe, mert nem tud egy egészet egyedül elszívni, különben fáj tőle a torka.
Így csak lop egy-egy slukkot. Én segítek neki leállni, és az ösztönzésre a
lehető legjobb módszert választottam. Nem kap csókot, ha cigizett. Ki nem
állhatom az ízét. Így aztán együtt le fog szokni róla.
Láttam
a srácokon, hogy nehéz nekik visszatartani a nevetést, de még tudják magukat
türtőztetni. Végül először Haz-ból csúszott ki egy beszólás.
-
Még a végén jó kislány leszel. - kuncogott halkan Haz.
-
És pink Vans-ot fogsz hordani. - egészítette ki Niall.
Megint
ez a cipő. Én ismét lenéztem a cipőmre. Hiányoltam a kedvenc Vans-om, de
mostanában inkább egy fekete Convers-et hordtam. Eddig fel sem tűnt, hogy ennek
a váltásnak van jelentősége. A következő mi lesz?! Doc Martens?! Erről eszemben
jutott, hogy még mindig nem adtam vissza a beszólásom Niall-nek.
-
Jól van, le lehet akadni. - mérgelődött Liz, majd leugrott az asztalról sörrel a
kezében.
Egyenesen
hozzám jött, és az ölembe telepedett. Átkarolta a nyakam, én pedig a dereka
köré fontam karjaim.
-
Nem is olyan rossz ez a hely, ugye? - szögezte kérdését Tommy-nak Niall.
Ő
csak elmosolyodott, és körbenézett a helyiségben. Bólintott egyet jelezve, jól
érzi magát itt. Elégedetten sóhajtott, és meghúzta a sörét. Pontosan tudtam,
mit érez. Ugyanazt érzi, mint én, mikor először jártam itt. Hazaértem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése