Oldalak

2014. március 9., vasárnap

14. fejezet. - What doesn't kill you makes you srtonger. (TMTTOS - vége)



Halihó!
Tudom, kicsit szanaszét áll a fejem, de remélem, ezen a részen ez nem nagyon látszik meg, ugyanis ez lenne az utolsó része a történetnek. Perverz tartalom található benne, remélem, elnyeri a tetszéseteket. Bár ennek vége, remélem, azért még maradtok az oldalon, hisz sok mindennek készülök még, biztosan várható még meglepetés tőlem, remélem, velem maradtok továbbra is. Szeretném visszaadni azt a sok szépet, amit tőletek kaptam.
Jó olvasást, alig várom a véleményeteket a történetről.
                                                                                                                                 xoxo    Zsoo


Bevánszorogtam a suliba, semmi kedvem nem volt bemenni ismét. Egy napot még kihagytam, így ma szerda volt. Tegnap sem volt kedvem bemenni, a suli-titkár pedig megértette, hogy családi programom van, viszont ma már kénytelen vagyok bemenni. Ahogy Zayn mondta, kénytelen vagyok szembe nézni a dolgokkal, nem menekülhetek el előlük. Így aztán kedvtelenül cammogtam be a suliba, ahol azonnal szekrényem fele vettem az irányt. Csupán reménykedtem benne, hogy nem fogok összeakadni ott egyikkőjükkel sem. És szerencsére nem volt gond, viszont most kénytelen leszek bemenni a terembe, ahol külön kényszerülök ülni, mindenkitől távol mostantól a suli végéig, azaz még másfél évig.
De a terembe lépve olyan látvány fogadott, melyre legvadabb álmaimban sem számítottam. Bele sem mertem gondolni, hogy egyszer ez a látvány tárul a szemem elé...vagyis, de, reménykedtem benne nagyon sokáig, viszont nagyon nem tűnt megvalósíthatónak. Kár, hogy mostantól én kimaradok ebből.
Zayn a srácok mellett ült a pad tetején, és együtt nevettek valami idiótaságon. A szemem lepetten kerekedett ki, szívembe egy láthatatlan kéz markolt. Úgy éretem, ez a bosszújuk ellenem, szándékosan fájdalmat akarnak okozni nekem. Meg akarják mutatni, hogy Zayn át tudja venni a helyem köztük, míg Zayn érzékeltetni akarja, hogy nincs szüksége rám. Halk sóhaj csúszott ki számon, majd leszegett fejjel az egyik pad felé indultam hátul, mely mindig üresen állt. Mostantól ott leszek neki társaságnak én. Tökéletes példa vagyok, hogyan csesszem el az életem a suli utolsó előtti évében, és veszítsek el majdnem mindent, ami fontos volt nekem, de legalább a családom visszakaptam, és szerencsére ebből Bátyám semmit nem érzett.
Mikor elhaladtam mellettük a padok között, akkor sem halkult nevetésük. Olyan érzés volt, mintha szándékosan nekem szólna, hogy lássam, nélkülem is jól elvannak, és ez borzalmas érzés volt, de én csináltam magamnak a bajt.
- Hey, Baby! Mit gondolsz, hova mész? - ragadta meg a karom még mindig nevetve Zayn.
Minden egyéb nélkül megcsókolt, amitől szemem lepetten kerekedett ki, könyveim kiestek erőtlen kezeimből, melyekkel azonnal hajához kaptam. Annyira vágytam csókjára, nem akartam elveszteni. Úgy éreztem, mintha az a pár hónap kiesett volna, míg elfajultak velem a dolgok, és nekem sikerült berántani Zayn-t a társaságomban, így megjavult. Mintha az egész egy rémes álom lett volna. Nyelve feloldódva táncolt enyémmel, kezei derekam szorították. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy aki nem tudott rólunk, most biztosan rájön, de ez nem tudott érdekelni. Abban a pillanatban csak élveztem a pillanatnyi gondtalanságot.
Végül ajkaink elváltak, és szeretetteljesen mosolygott rám, majd visszafordult a srácok felé engem is húzva magával. Pirulva szegtem le a fejem, nem mertem a srácokra nézni, hisz utálnak.
- Ni, figyelj! - kezdett bele komolyan Liam, mire óvatosan fellestem rá. Szememben látszott a zavar, melytől szeretetteljesen elmosolyodott. - Zayn tegnap délután megkeresett minket, és megbeszélte ezt velünk, mert csak neked akar jót. Tudunk mindent, a szüleidet is, és szeretnénk visszakapni a régi Niall-t Zayn-nel együtt. - magyarázta Liam.
Harry mellettem megforgatta szemeit, mégis mosolygott haloványan. Tudtam, Ők nem fognak olyan egyszerűen kibékülni, mégis úgy éreztem, jó úton haladnak efelé.
- K-komolyan? - néztem zavartan a srácokra, majd páromon ragadt tekintetem.
- Tudom, senki nem nézné ki belőlem ezt, nem kell tovább feszegeti a témát, oké? Így is elég kínos volt tegnap a srácok elé állnom. - csóválta meg a fejét nevetve, amitől széles vigyor kúszott ajkaimra. Nem hittem a saját fülemnek. Nyomtam egy gyors puszit Zayn arcára jelezve, ez sokat jelent nekem, majd a srácok nyakába borultam. Nevetve öleltek vissza, és szorítottak, ahol értek. Hallottam Louis-t fülembe nevetni, mondhatni, megsüketített. Nekem is vigyorognom kellett, boldog voltam, úgy éreztem minden helyrejönni látszik.
- Amúgy meg szerintem aranyos volt, ahogy pirulva magyaráztad, mennyire szereted Niall-t, és fontos neked, hogy ne tegye tönkre magát. - nyomta be Zayn arcát Harry csipkelődve.
Mélyen magamba szívtam a levegőt, és ösztönösen mozdultam volna feléjük. Már láttam magam előtt, hogy Zayn robban, és ráveti magát Harry-re. Féltettem őket, még csak most tűnt úgy, hogy visszakapom a régi életem a szerelemmel kiegészítve, erre újra egymásnak esnek. Ám ehelyett:
- Fogd be, Göndör! - nevetett rá Zayn. 
A levegőt megkönnyebbülve fújam ki, ahogy nevetni kezdtek, nem fordult az egész verekedésbe. Louis odabújt Harry-hez, Liam pedig szem forgatva ült át egy üres padba mellettünk, hogy mindenki a szerelme mellett tudjon ülni. Kicsit sajnáltam, hogy csupán Őt nem találta el Ámor nyila, de akkor minden túl nyálas lenne, nemde?!
- Zayn, én...nem is tudom, mit mondjak. Olyan csúnya dolgokat vágtam a fejedhez tegnap előtt, Te mégsem haragudtál meg rám. Sajnálom. - csóváltam meg a fejem.
Csupán néha-néha lestem fel rá, de az épp elég volt, hogy lássam édes, szeretetteljes mosolyát, mely olyan megnyugvást hozott, melyre két napja várok egyfolytában.
- Felejtsük el! Szeretlek, Ni! - hallottam meg hangját.
Arcomhoz nyúlt, és cirógatva azt lágy ujjaival ösztönzött, hogy nézzek fel rá. Én pedig megtettem, így olyan csillogással találtam szembe magam szemében, amelyet talán ilyen erősen még soha nem láttam.
- Én is Téged Zayn. - mosolyogtam rá, és nyomtam egy puszit arcára.
Nem érdekelt a pár kíváncsiskodó szem, soha nem is fog, amíg Zayn szorítja a kezem, és átöleli a derekam. Annyi mindenen mentünk keresztül, hogy tudtam, ezek után csak jóra fordulhat minden. Zayn meg fog javulni, és ha pár rossz szokásáról nem is fog letenni (amit talán nem is bánok, pláne, ha a szeretkezésről van szó), akkor is az enyém marad, és immáron a srácoké is.
- Bocsi, srácok, de muszáj megkérdeznem: Ki mondta ki először, hogy szeretlek? - kérdezte Harry mögöttünk, mire mindketten oda néztünk Zayn-nel. Zavart pillantásokkal illettük Őt, mire csak felhúzva a vállát, ártatlanul mosolygott, miközben várta a válaszunkat. Én páromra néztem, aki csak megforgatta szemeit, de mosolygott, majd felelt:
- Én. Miért?
- Háh, nyertem! - nevette el magát Louis, és oldalba lökte Harry-t, aki csak felsóhajtott.
- Ne, már megint én... - csóválta meg a fejét a göndör tehetetlenül, majd elnevette magát.
- Jaj, ne mondd, hogy olyan rossz! - kócolta össze tincseit szerelme.
Értetlen figyeltük jelenetüket, engem személy szerint nagyon érdekelt, mit nyert Louis, és ez hogyan jön a mi kapcsolatunkhoz Zayn-nel. Az meg pláne meglepett, hogy fekete démonom bevállalta, miszerint Ő mondta ki elsőnek azt a nagy jelentőséggel bíró szót, azt hittem, szégyelli, és majd társaságban nem híreszteli annyira. Ennek ellenére kb. fél perce is kimondta nekem, amitől mindig megugrik szívem.
- Bocsi, de minket is beavatnátok? - kérdte halkabban Liam, mire Zayn és én kérdőn meredtünk a párosra.
- Fogadtunk Lou-val. Szerinte Zayn mondta ki elsőnek, szerintem Niall. A vesztes dolgozik ma este, de ez nem fair, ugyanis megint én leszek felül. - nevette el magát Harry, mire nagyot nyeltem.
- Tehetek én róla, hogy ennyire szeretsz irányítani?! - tárta szét nevetve karjait Louis.
- Amikor nyögsz miattam, akkor ez nem fontos... - rántotta meg a vállát Harry édesen, mire Zayn nevetni kezdett. Én csupán pirulva kaptam rá a tekintetem, tudtam, eszébe jutott az együtt töltött éjszakánk, ahogy nekem is.
- Ne röhögj, tudom, hogy egy cipőben járunk. Fogadok, hogy Niall pont olyan, mint Lou. - nevette el magát Harry is, és vállba lökte Zayn-t asztalon keresztül, aki kuncogva nézett a zöld íriszekbe.
- Biztos vagyok benne, hogy akad hasonlóság. Ha már itt tartunk, adj tanácsot! Hogyan érhetem el, hogy bedurvuljon? - kérdezte Zayn halkabban, közelebb hajolva Harry-hez, én pedig egyből fülig vörösödtem, és leszegtem fejem. Nem hiszem el, hogy erről éppen most, éppen itt kell csevegniük, mindenki előtt.
- Én úgy szoktam Lou-nál, hogy abbahagyom a mélytorkozást, mielőtt elmenne. Akkor aztán előbújik belőle az állat. - nevette el magát Harry a végére.
Idegesen pillantottam Louis-ra, aki szintén úgy elpirult, mint én, és hasonlóan nézett rám. Egymástól vártuk a segítséget szerelmünk megfékezésében, de belőlük csupán dőltek a szavak tovább és tovább, én pedig a föld alá tudtam volna süllyedni szégyenemben. Nem hiszem el, hogy Ők nem érzik ennek a témának a súlyosságát. Nagyon egymásra találtak ketten, két perverz rokonlélek, végre kitárgyalhatják mocskos dolgaikat egymással...rólunk.
- Megtettem, semmi. - csóválta meg a fejét Zayn.
- Nyelés, fogazás? A végén a fogazást Lou imádja. - kérdezte közelebb hajolva, szerencsére halkabban is Harry. Komolyan eljátszottam a gondolattal, mi mindent művelnének Ők ketten egy ágyban, de a világ összes kincséért sem hagynám, hogy Harry lecsapja a kezemről Zayn-t, és szerintem ez fordítva is igaz Louis-ra.
- Azt még nem próbáltam vele. Majd hamarosan, kösz a tippet! Ja, és azt hogyan éred el, hogy egy kicsit... - akart ismét belekezdeni valamibe Zayn, amire még én sem jöttem rá, de szerencsére Liam félbeszakította őket.
- Srácok, túl sok az infó, elég lesz már! - csóválta meg a fejét, miközben halántékát masszírozta.
Hálásan néztem rá, de nem csupán én, hanem Louis is. Zayn és Harry hangosan felnevettek, és míg Harry mellkasára húzta a piruló Louis-t, én Zayn kezét szorítottam meg erősen a pad alatt, érzékeltetve vele, nem tetszett az iménti kitálalása, Ő azonban olyan édes vigyort villantott, hogy képtelen voltam haragudni rá. Mintegy végszóra megszólalt a csengő, ami az óra kezdetét jelentette, nekem mégis inkább egy új életbe való csalogatásnak tűnt. Alig vártam az előttünk álló szép, gondtalan életet Zayn-nel, a srácokkal, és szüleimmel. Gazdagabbnak éreztem magam sok tapasztalattal, tudással, élménnyel, amelyek rosszaságuk ellenére sem fogok kiűzni elmémből, már csak azért sem. Talán mégis igaz az a mondás: ami nem öl meg, az megerősít.

23 megjegyzés:

  1. Ahww imádtam!!! *.* egyszerűen fenomenálisan írsz *.* imádlak imádlak imádlak!!! ❤Nem tudom elégszer elmondani/leírni, h mennyire!!! És soha ne merd abbahagyni az írást, mert nem leszünk jóban! Még sok ilyen csodálatos, érzelmekkel és izgalmakkal teli történetet szeretnék olvasni tőled, úh sok szerencsét és minnél hamarabb új sztorit! Millió csók, legnagyobb csodálód és imádód! Xoxo❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, annyira sok szeretet kapok itt tőled/ tőletek nap, mint nap, Ti dobjátok fel a napomat, köszönöm szépen. Készülök pár dolgokkal, sok hálával tartozom még nektek :)

      Törlés
  2. Imádtam!! :D Annyira örülök, hogy minden megoldódott és olyan jó volt olvasni, hogy a srácok is kijöttek egymással! :D Na de az a beszélgetés XD jót nevettem rajta, komolyan, elhallgattam volna még, hogy milyen taktikákat adnak egymásnak! :P XD Na jó, befejeztem! :D
    Fantasztikus történet volt ez is, csak úgy, mint a többi! Csodálatosan írsz, mindig feldobja kedvem, ha meglátom, hogy felteszel egy új történetet! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hahaha, gondolkoztam, hogy írom tovább, de az az igazság, hogy mivel nem nagyon vagyok otthon ebben a dologban, az eddigi tudásom is csupán más sztorikból tevődött össze, így kénytelen voltam Liam-mel félbevágni a dolgot :D Köszönöm szépen ezt a sok szép szót, mindig mosolyt csalnak az arcomra, hálás vagyok értük :)

      Törlés
  3. Oh Jézus! Ez a rész akkora megkönnyebbülést hozott szamomrahogy csak na! Bar sejtettem,hogy Happy End lesz:) Imádtam az egész történetet,csak sajnalom,hogy vege lett. Dehat ugye mindennek vege egyszer. Mivel én egy végtelenül perverz egyéniség vagyok,ezért a Harry es Zayn között lezajlott beszélgetés rohadtul tetszett:D Koszonom,hogy ilyen csodával aldtak meg minket(megint):)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, sajnos ennek is vége lett, de ígérem, sok mindent hozok még, meg szeretném hálálni a tőletek kapott szépeket...bár ez talán már lehetetlen. Arra gondoltam, hogy írok csak egy ilyen perverz beszélgetős részt egy One-Shot-ban, ezek szerint akkor bejönne :)

      Törlés
  4. Kedves Kedvenc Írónôm!
    Elôszôr is szeretném elmondani,hogy ez megint csak fantasztukus lett!:)
    Annyira imádtam ezt a történetet,hiányozni fog,de azért boldog vagyok,hogy ilyen vége lett :")
    Nagyon tetszett,csak úgy,mint a Nônapi ajándékod és elôtte az a +18-as is fenomális lett:)
    Másodszor pedig remélem nem nézel hülyének,hogy egyszerre két díjat is adok,de az egyiket azért,mert különleges díj és annál egybôl rád gondoltam, a másikat pedig csak szimplán azért,mert imádlak<3
    http://whataboutlovenarryfanfiction.blogspot.hu/2014/03/7dijam.html?m=1

    http://whataboutlovenarryfanfiction.blogspot.hu/2014/03/8dijam-kulonleges-dij-3.html?m=1

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úristen, valóban én lennék a kedvenc írónőd?! Hát ez hihetetlenül eszelős. Nagyon szépen köszönöm, máris kiteszem a díjakat, amint lesz egy kis időm. Kettőt még soha nem kaptam egyszerre egy embertől, nagyon szépen köszönöm, nagyon jól esik :)

      Törlés
  5. Aww milyen aranyosak és a legfontosabb HAPPY END :D a perverz beszélgetés volt a kedvenc részem :3 XD Imádtam,de kár hogy vége.

    Mariann:)

    VálaszTörlés
  6. jajj nagyon örülök ennek a végkifejletnek.:D
    ez a Harry - Zayn eszmecsere hatalmas volt, kézzel fogtam be a szám, hogy ne nevessek fel.XD
    ez is tökéletes lett.:DDd várom miket hozol még.:3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, ezt viccesre akartam a végén, és úgy gondoltam, mókás, méltó vég lenne ahhoz a témához visszavezetni az egészet, ahogy indult; a mélytorokkal :D

      Törlés
  7. x'''DDDDDDDD De köcsögöööök!! :''DDD
    Menyit röhögtem ezen a részen! :'DD
    Szegény Lou és Niall! :3 Hazza és Zayn, a két perverz disznó. :DD
    Hogy hiheted azt, hogy egy ilyen fantasztikus írónőt csak úgy itt hagyok? Ez szinte sértés. :D Annyira oda vagyok érted, a blogodért, hogy az elmondhatatlan. Képtelen lennék itt hagyni. Lehetetlen. Nagyon szeretlek.! :3 <33
    Imádlak és ezt ne feledd el! ;)
    Puszi és ölelés! :3 xoxoxoxo
    Reni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Boldog vagyok, hogy jó kedvet szereztem neked, és mosolyt csaltam az arcodra. Köszönöm szépen azt a sok szép szót, ami kaptam tőled...nem csupán most, folyamatosan, nagyon sokat jelentenek nekem. Én is imádlak téged/titeket, igyekszem meghálálni, amit tőletek kapok, készülök még pár dologgal. :)

      Törlés
  8. Figyelj, kevesen tudják elrni nálam, hogy sírva sikongatva csapkodjam a matrabot este tízkor. De sikerült neked!
    Grat, ez méltó befejezés volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hahaha, köszönöm szépen, akkor ezek szerint tetszett a vége. Ennek nagyon örülök :)

      Törlés
  9. Ez a történet volt a kedvencem <3 éljen a Ziall páros :* remélem h még sok ilyet olvashatok tőled ;) IMÁDLAK ISTENIEN ÍRSZ :* pusz BB

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oh, nagyon szépen köszönöm. Biztosan lesz még Ziall, én is kedvelem őket együtt, ahogy mindenkit Zayn-nel...érdekes vad egyéniség, sok környezetbe beilleszthető. Hálás vagyok, hogy így gondolod :')

      Törlés
  10. http://strange2life.blogspot.hu/p/dij.html :D Meglepi!

    VálaszTörlés
  11. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  12. 69 FELIRATKOZÓD VAN! xDDDDD (2014.03.10. 23:08)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hahaha, igen, én is néztem a bloggerbe, és jót nevettem rajta :D

      Törlés

Music Note 4