Oldalak

*KE* sztorik (+18)




Ezek régebbi története, elküldtem egy oldanak, hogy segítsek, mert nagyon el voltak havazva, de saját. Most ide is felkerültek. Remélem, tetszik, és ezt le is írjátok. 



Takarodjon innen! (Liam)



Elmentem egy One Direction koncertre, és az első sorban ácsorogtam. Éppen Harry énekelt, Liam pedig előttem állt. Hihetetlenül szexisen nézett ki. Mindig is Liam volt a kedvencem, és most ott állt előttem. Kicsit le volt izzadva, és feszülős fehér póló volt rajta. Apró terpeszben állt, és a mikrofont szorongatva nézegette a nagy tömeget az arénába.
- Liam! Mindennél jobban szeretlek! - kiabáltam fel neki.
Meghallotta, és zavartan rám nézett. Olyan hihetetlennek tűnt, hogy pont engem hall meg.
- Te? Engem? - nézett le rám, és végig mért. Szomorúan lehajtottam a fejem, és elszégyelltem magam. Mindig is tudtam, semmi esélyem egy ilyen pasinál. Liam eltűnt valahol hátul. Mikor visszajött, egy összehajtott kis papírt csúsztatott nekem, hogy alig legyen észrevehető. Zavartan elvettem, és elolvastam.
"Egy ilyen szép lány, hogy szerethet, egy ilyen fiút mint én?"
Felnéztem rá, és zavartan kiabáltam.
- Tökéletes vagy! Nem értem, mi a gond! - elmosolyodott, és ismét hátra ment. Ezúttal alig észrevehetően elém ejtette a papírt. Benyúltam, és felvettem. Elolvastam.
"Ebben az esetben elmondom majd az összes titkom, miért nem vagyok tökéletes. Várj meg a koncert után a hátsó bejáratnál.
A szívem száguldott és meglepő módon már alig vártam, hogy vége legyen a koncertnek. Végül a tömeg elindult a kijáratok fele. Olyan gyorsan ahogy csak tudtam kitolakodtam. Nem érdekelt, hogy néha valakinek a lábára léptem, csak siettem ki. Megkerültem a stadiont, és a hátsóbejárat mellett a falnak támaszkodtam. Vártam a világ legédesebb fiúját. Fél órák-órák teltek el, de semmi. Liam nem jött. A torkom összeszűkült. Liam felültetett. Elindultam a út fele, hogy fogok egy taxit. Ekkor egy kocsi hangját hallottam, majd motozást, és beszélgetést. Megfordultam. Egy fekete terepjáró állt a bejáratnál. Louis nevetett, megvárta míg beszáll Harry, majd valamit mondott a kocsiban ülőknek, és ő is beült. Tudtam, hogy a tagok voltak bent. Ijedten elkezdtem szaladni vissza, de késő volt az autó elment. Lassítva megálltam. Kicsit túlszaladtam a bejáraton. Hogy lehetek ilyen idióta?! Ha egy kicsit még várok...elszalasztottam életem nagy esélyét. Egy könnycsepp végigfolyt az arcomon, és elindultam amerről futottam. Megtöröltem a szemem, majd egy pillanatra a hátsóbejáratra tévedt a tekintetem. A kicsi lámpa erőlködött, hogy égve maradjon, de már nagyon gyakran aludt ki pár pillanatra. Aztán végképp kihunyt a fénye. Sötét lett az utcába. Kicsit megijedtem, de továbbra is lassítva haladtam el az ajtó előtt, amit pár órája még annyira szerettem volna látni. Ekkor megdörrent az ég, és elkezdett szakadni az eső. Ezért utálom Londont. Ez az én formám. Felnéztem az égre, és mérgesen dobbantottam egyet. Sietősre fogtam a tempót. Legalább senki nem látta a könnyeim. Féltem egyedül ebben a sötét utcában, és még messze volt a vége. Annyi rosszat lehet hallani, és ez megijesztett. Aztán a legnagyobb félelmem beigazolódott. Két kar szorult a derekamon, és magához rántott. Megemelt, így a lábammal az égben rugdostam. Vettem a levegőt, hogy kiabálok segítségért, de az egyik kéz elengedett és a számra tapadt. Nem tudtam egy hangot sem kiadni. Nagyon erős lehetett a támadóm, ha egy kézzel ugyanúgy tudott tartani a levegőben. Hátrafele húzott, így ő is hátrált.
- Nyugalom Cica. Csak szórakozunk. - suttogta egy érdes hang a fülembe. Még inkább megijedtem, és a kezébe haraptam, hogy elengedjen. A férfi felüvöltött, és a földre ejtett. Megfordultam, és ránéztem. A szívem a torkomban dobogott, és a szememből immár kétségbeesett könnyek potyogtak. Egy középkorú kopasz férfi állt előttem kaján vigyorral az arcán.
- Segítsen már valaki! Segítség! - kiabáltam az éjszakába. A férfi felém jött, és rám vetette magát, de én oldalra gurultam. Elkezdtem futni a másik irányba, az ajtó fele. Továbbra is segítségért kiabáltam, de egy lelket sem láttam semerre. Lépteket hallottam magam mögött. Nem néztem hátra, csak futottam. Elértem az ajtó mellé. Dörömböltem keveset, és kiabáltam, majd feladtam. Tudtam, esélytelen, így inkább menekültem. De hirtelen megint két kezet éreztem a derekamon.
- Elég volt Cica. Megharaptál. Ezért büntetés jár. - mondta a férfi.
- Ne! Hagyjon békén! - kiabáltam ismét.
Ekkor a férfi elejtett, és térdre borult. Egy hangos nyögés szalad ki a száján, és arckifejezése fájdalmas lett. A földre estem, és felnéztem. Egy alak állt a férfi mögött vasbottal a kezében. A bántalmazóm a hátához kapott. Az alak gondolom ott ütötte meg.
- Takarodjon innen! - üvöltötte a megmentőm. A férfi gyorsan felállt, és görnyedve elrohant. A pasi hangja ismerős volt. Ránéztem. Gyorsan leguggolt hozzám.
- Jézusom. Jól vagy? - kérdezte aggódóan. Liam volt az. Aprót bólintottam. Fel sem tudtam fogni mi történt. Nem hallottam semmit csak Liam hangját, és a száguldó szívdobogásomat. A levegőt úgy kapkodtam, mint még soha.
- Gyere!
Nyúlt a combom és a hátam alá. Felemelt és bevitt az ajtón. A nyakába kapaszkodva hátranéztem a sötét utcára. A férfinak már nyoma sem volt, mégis féltem, hogy ott figyel az egyik kuka mögött. Liam bevitt az ajtón. Kellemes meleg fogadott, ami most nagyon jól esett, hisz bőrig átáztam az esőben. De Liam is vizes volt. Bevitt egy ajtón, majd lehelyezetett a kanapéra ülésbe. A tükör előtti asztalhoz ment, azután visszatért egy üveg vízzel és egy pohárral. Öntött ki nekem, majd beleejtett egy tablettát, ami azonnal elkezdett pezsegni.
- Idd meg! Segíteni fog. - tartotta elém, miközben az asztal szélén ült velem szemben. Óvatosan elvettem két kézzel. A kezem remegett, így a víz kis híján kilöttyent. Óvatosan beleittam, és közben Liam-et figyeltem. Mosolyogva méregette a mozdulatom. Aprókat kortyolgattam a vízbe, míg teljesen el nem fogyott. Eközben Liam a kanapén lévő száraz pulcsiját a hátamra terítette. Kivette a kezemből az üres poharat, és maga mellé tette az asztalra.
- Jobb már?
Aprót bólintottam.
- Elárulod a neved?
- [T/N] vagyok. - feleltem halkan, remegő hangon.
- Nos [T/N], te tényleg megvártál. Sajnálom, hogy ez történt. Jobb lett volna, ha nyugodt körülmények között ismerkedünk meg. - nézett a szemembe. A csodás barna íriszei elvarázsoltak. Úgy éreztem, biztonságban vagyok. Itt senki nem fog bántani.
- De én láttalak elmenni titeket a kocsival. - hebegtem zavartan.
- Azok a srácok voltak. Én itt maradtam, és készülődtem, hisz a legszebb lány várt rám, akit valaha is láttam. - mosolygott. Elpirultam. Majd hozzátette nevetve. - De sajnos teljesen eláztam.
- Azért a parfümöd még érződik. - mosolyodtam el, és mélyet szippantottam a levegőből.
- Ezek szerint kicsit nagyon is befújhattam magam. - nevetett. Elmosolyodtam.
- Nekem tetszik. És kíváncsian várom azokat a titkokat, amiket említettél. - mosolyogtam, majd felkötöttem a hajam a hajgumimmal, amit szerencsére mindig  csuklómon hordok. Zavart, hogy vizes volt.
- Az első titkom, hogy a mai koncerten egy lány teljesen megbabonázott. - hajolt közelebb, és megcsókolt. A mézédes ajkai az enyémekhez értek, majd bebocsájtást követelve hátra döntöttek. Liam felállt a asztaltól, és fölöttem tartotta magát. Kinyitottam a szám, mire a csókunkba mosolygott, és a nyelve betört hozzám. Őrült tempóban kutatta az én nyelvem, míg végül megtalálta azt, és vad táncba kezdtek. Elkezdtem lehúzni róla a pólóját. Ennek hatására felbátorodott, és ő is így tett az enyémmel. Kigomboltam a nadrágját, majd letoltam róla. Felálltam, így őt is feltolva, és a nyakát kezdtem csókolgatni. Megfogta a vállam, és eltolt magától.
- Most mentettelek meg, hogy meg ne erőszakoljanak. Biztos le akarsz feküdni velem? - kérdezte aggódva.
- Igen. Meg akarom hálálni. - feleltem határozottan.
- De nem csak ilyen módon tudod. Ha nem akarod, ne folytassuk. Van más módja is a hálának. Például egy szimpla köszönöm. - nézett a szemembe, de tekintete levándorolt a melleimre, amit még elrejtett a melltartó. Elmosolyodtam, és hozzá hajoltam.
- De akarlak. - suttogtam kacéran, majd megharaptam a fülcimpáját. Egy férfias morgás tört elő belőle, ami beindított. De Liam nem hagyott cselekedni. Letolta rólam a gatyám, majd kipattintotta a melltartóm. Rávetette magát a melleimre. Igazán jól csinálta a dolgát. Nagyon tetszett. Oldat döntött a kanapéra, majd lekapta az alsóját, és fölöttem tartotta magát.
- Szerintem hagyjuk a finomkodást, térjünk egyből a lényegre. Mit szólsz? - húzta le a bugyim. A szeme tele volt vággyal.
- Mi ez a hirtelen sietség? - vigyorogtam. Egyáltalán nem volt ellenemre a kérése.
- A második titkom: Régen voltam nővel utoljára. Csak azokkal fekszek le, akiket tényleg szeretek, és ilyen már régen volt. - felelte. Elmosolyodtam. Ez azt jelenti, hogy engem szeret. A nyakam kezdte csókolgatni, és pedig türelmetlenül a dereka köré fontam a lábam jelezve, hogy tegye a dolgát. Elmosolyodott, majd lassan belém hatolt. Nem ez volt az első alkalom, de mégis annyira fájt. Liam hatalmas volt. Egy halk sikítás szaladt ki a számon, és a hátába karmoltam. Liam ennek hallatán megállt, és ijedten rám kapta a tekintetét. Nem akart fájdalmat okozni.
- Abba ne hagyd! - feleltem, mire elmosolyodott, és teljes hosszát belém nyomta, ami nagyon nem volt kicsi. Hagyott egy kisidőt, míg megszokom a méretét, majd őrült tempóban tolni kezdett. Hangosan felnyögtem, és a nyakába haraptam. Ennek hatására felszisszent, és még gyorsabbra kapcsolt. A hátát karmolásztam, és elég gyakran hagyták el a szám kéjes nyögések. Közben a nyakam kezdte el csókolgatni. Éreztem, hogy nem vagyok messze, ezért a hátára fordítottam, és ráültem. A egyik kezével a melleimet masszírozta míg a másikkal a csiklóm izgatta. Egyre lassultam, mivel kezdett elfogyni az erőm. Ennek láttán megemelt a csípőmnél, és ő kezdett lökni ismét csak őrült tempóban. A tökéletes, izmos mellkasán támaszkodtam, és hangosakat nyögtem, de ő is.
- Liam....mindjárt. - lihegtem két nyögés közbe.
- Tartsd még egy kicsit Baby. - kérte, és még inkább rákapcsolt. Hangos nyögés szaladt ki a számon. Egyre nehezebb volt tartani magam, de ekkor Liam megszólalt.
- Most Baby.
Elengedtem magam és ő is. Elöntött a melegség. Kihúzta magát belőlem, én pedig kifulladva a mellkasára borultam. Átölelt és magához szorított.
- Most már soha nem engedlek ki a karjaim közül. - nyomott egy puszit a homlokomra.
- Az jó, mert nagyon félek kimenni ebből a szobából. - suttogtam.
- Nem hagyom, hogy bárki is bántson. Soha többé.



Lyukasóra (Harry & Louis)



11.-es voltam a gimnázium emeltangolos osztályába. A legtöbben az osztályban a németet választották a második nyelvnek az angol mellett, de én és még hárman a francia mellett döntöttünk. Sajnos csak 4-en voltunk, ezért általában a mi franciaóránk a nap végén volt, mikor a többiek hazamehettek, a nemét pedig délelőtt, így volt egy-egy lyukasórám minden nap. Aztán a 11. második félévében megkavarták a dolgokat. Heti 3 németet vezettek be, ráadásul kettőt egy nap, így az órarendem úgy nézett ki kedden, hogy: Matek, Angol, Német, Irodalom, Német....stb. Az túl bonyolult lett volna, ha úgy csinálják meg, hogy egymás után legyen a két lyukasóra...na mindegy. Szóval általában 4-en szoktunk ülni lyukasórán a könyvtárban, de most csak hárman voltunk, mivel a másik lány hiányzott. Nos... minden osztályba kell egy louser....ő volt az. A lány mindig külön ült tőlünk és tanult. De őszintén, soha nem foglalkoztunk vele. Tudom, hogy ez gonoszság, de ő zárkózott el ennyire. Szóval végképp egyedül maradtam a suli két legdögösebb srácával, akik nem mellesleg legjobb haverok is voltak: Harry és Louis. 9. óta ábrándozom róluk, de a barátságnál többet nem értem el, és belenyugodtam. A lyukasóránk úgy indult, mint mindig. Bekopogtunk, köszöntünk a  könyvtáros nőnek, majd bementünk a polcok közé a törzsasztalunkhoz, és baromkodtunk. Ez alatt beszélgetést értek, amik között mindig helyet kaptak a beszólások egymás felé. Aztán egyszer odaszólt nekünk a könyvtáros két polc között.
- Gyerekek, el kell mennem. Lehetséges nem érek vissza az óra végére, de menjetek el nyugodtan. De addig is vigyázzatok a könyvtárra! - kérte, mivel általában szólni kellett neki, ha lelépünk. Bólintottunk, majd kiment.
- Szerintetek megvan itt a Vörös és Fekete? - álltam fel. Ezt kaptuk kötelező olvasmánynak irodalomra, és már most el akartam kezdeni, hogy ne az utolsó pillanatra maradjon. Ahhoz a polchoz sétáltam, ahol reméltem a könyv helyét és szétnéztem.
- Szerintem az a piros az ott legalul. - hallottam magam mögül Harry hangját.
Lehajoltam,hogy megvizsgáljam a legalsó sort. Egy piros könyv sem volt ott.
- Harry itt nin... - akartam szólni neki még mindig a legalsó polcot méregetve, de ekkor egy kéz simított végig a gerincemen, és egy ágyék simult a fenekemhez. Kirázott a hideg. Ekkor leesett, miért kellett nekem a legalsó polcot néznem. Egyből felegyenesedtem, és megfordultam. Harry arcával találtam szembe magam.
- Gonosz vagy Göndörk... - akartam leoltani, de ekkor megcsókolt.
Olyan régóta vártam már erre, és most végre megtörtént. A nyelveink táncolni kezdtek. Harry magához rántott, és a derekamnál húzott egyre csak közelebb, pedig már egy hajszál sem fért volna el köztünk. Őrült módon kebeleztük be egymás ajkát. Harry olyan vadul csókolt. Nagyon tetszett. Ekkor ismét egy ágyékot éreztem a fenekemnél, és valaki csókolgatni kezdte a nyakam. A homlokom ráncba szaladt. Ez nem lehetett Harry, hisz ő előttem állt. "Louis!" esett le. Persze, hogy ő volt az. A srácok édesen kényeztettek, majd Louis keze bevándorolt a fölsőm alá, de itt nem állt meg. Még a melltartóm alá is behatolt, és két anyagon át masszírozta a melleimet. A szemem kipattant a csók közben, és kibújtam közülük.
- Te meg mit csináltok? - húztam le a fölsőm, ami Louis kezétől sikeresen felcsúszott, majd a melltartóm kezdem igazgatni az anyagon át.
- Élvezzük a lyukasórát. - felelte vággyal telve Louis, és elindultak felém.
- Fölösleges volt megigazítani a melltartód. - mondta kaján vigyorral Harry.
Istenem ezek...ki sem bírom mondani. Éppen tiltakozni akartam, de ismét egy ajak ért a számhoz. Csak ezúttal Louis-é. Teljesen máshogy csókolt, mint Harry. Több vággyal és szenvedéllyel csinálta, és ez nagyon tetszett. Ezúttal Harry csókolgatta a nyakam, közben lehúzta rólam a fölsőm. Ajkaink egy pillanatra szétváltak, majd ismét egymásra találtak. Megremegtem, attól ami következni fog. Ezt valószínűleg Louis is észrevette, mivel eltávolodott, és a fülemhez hajolt.
- Ne aggódj. Élvezni fogod.
A meleg lehelete megcsapott, és kirázott a hideg. De most érezték mindketten, hogy jó értelemben. Lekaptam Louis-ról a pólóját, majd egy gyors mozdulattal kikapcsoltam az övét. Így már könnyen lecsúszott róla a nadrágja. Láttam, hogy a férfiassága szépen növekszik alsógatyán át, és igencsak hatalmas. A nyakához hajoltam, és éppen megpusziltam volna, de ekkor Louis hirtelen megfordított a mögöttem álló Harry-hez, aki mind idáig szorgalmasan halmozott el puszikkal. Tudtam, hogy most ő következik. Vele is hasonlóképp cselekedtem. Aztán mikor végeztem, Harry foggal lehúzta a melltartópántom, majd Louis kipattintotta hátul.  Mintha olvastak volna egymás fejében. Annyira egyszerre csináltak mindent. Mindig tudták, mit fog tenni a másik. Nagyon tetszett. De valami felötlött bennem. Egy gondolat, ami nem hagyott nyugodni. Ami megmagyarázott volna mindent. Ami, ha igaz, nagyon megbántott volna. Kibújtam közülük, és üveges tekintettel néztem rájuk. Végigmértek, hisz már csak egy bugyi volt rajtam. De rajtuk is csak egy boxer volt, ami viszont nagyon beindított. De tartottam magam.
- Hányszor csináltátok már ezt? Hány lány szenvedett már köztetek? - kérdeztem ingerülten.
- Ez hogy jutott eszedbe Cica? - jött közelebb Louis.
- Annyira egyszerre csináltok mindent. Tudjátok, mi miután jön. Mintha már több ezerszer tettétek volna. Nincs igazam? Én csak egy újabb trófea vagyok a Larry kalandok során? - emeltem fel a hangom. Még szerencse, hogy üres volt a könyvtár, ráadásul egy külön kis épületbe volt. Senki nem hallott.
- Baby ne viccelj! - jött közelebb Harry, majd a mellem kezdte masszírozni. Be kall valljam, nagyon élveztem, de volt bennem annyi lélekjelenlét, hogy ellent tudjak állni. 
 - Harry menj innen. Hagyjatok békén. Azt hittem, ti ketten édesek lesztek velem, de engem megint csak átbasztak a pasik. - közbe már felkaptam a farmerem. Gyorsan felvettem a melltartóm és a pólóm, és a cuccommal együtt kirohantam a könyvtárból. Kint borzalmas idő volt, pedig már tavasz közepén jártunk. Ekkor megszólalt a jelzőcsengő. Elindultam a termünk fele. Mire odaértem, ki is csengettek. A tanár mérgesen kiviharzott tőlünk. Nem értem, miért mérgelik fel magukat mindig a tanárok, hisz 3 év alatt már megszokhatták volna, hogy mi vagyunk minden idők legrosszabb osztálya. De azért a szívük mélyén mi voltunk a kedvencek, hisz az átlagcsúcsokat a kezünkben tartottuk. Bementem, és leültem a helyemre. Itt jött a legrosszabb  rész ugyanis a két srác is bejött, és leültek elém, hisz ott volt a helyük...sajnos. Én csak a könyvemet bújtam, és megpróbáltam átnézni az irodalmat. De nem hagyták. Harry felült a pad tetejére, Louis pedig mellém huppant a székre.
- Cica sajnáljuk. Te nem trófea vagy. Tényleg teljes szívemből kívánlak. - suttogta a fülembe Louis.
- És én is. - hajolt le Harry is.
- Srácok, át szeretném nézni az irodalmat. - hajoltam jobban a könyv felé.
Sóhajtva visszaültek a helyükre. Azt hitték nem hallom, de nagyon is értettem minden szavukat, amit suttogtak egymásnak.
- Ott hagyott minket felizgulva. Ez nem fair. - suttogta a Göndörke. Elmosolyodtam. Ez tipikusan rá vall.
- Haver, hagyjuk. Nem akarja. - húzta el a száját Louis. Magamban nagyon sóhajtottam. Olyan édesek voltak.
- De én nagyon is akarom őt.
- Az a gond, hogy én is. Ez szívás. - fordult előre Louis.
Bejött a tanárnő. Az óra unalmasan telt. Másra sem tudtam gondolni, csak erre a két szívdöglesztő srácra előttem. Még szünetben leléptem a könyvtárba egyedül. Sajnos meg van szabva, hogy oda kell mennünk, mert egyszer leoltott minket az igazgató, hogy a folyosón túl hangosak vagyunk. Szóval ott kellett ülnünk. Leültem egy asztalhoz, ami a könyvtár másik felében volt, mint a törzshelyünk. A könyvtáros még mindig nem ért vissza. Csúcs. Előkaptam a telefonomat, és zenét hallgattam. Közben Twittereztem. Aztán egy kéz kikapta a fülemből a fülest és a kezemből a telefont, majd felültetett az asztalra. Két édes szempár nézett rám vággyal telve. Elnevettem magam, majd magamhoz húztam Louis-t, hogy megcsókoljam, miközben Harry-ről szedtem le a fölsőt. Nem érdekelt, minek szánnak, de nagyon akartam őket. Louis a csókunkba mosolygott, míg Harry csak nevetett. Kis idő után ott folytattuk, ahol egy órája abba hagytuk. De hirtelen a srácok durvák lettek. Harry a mellemmel kezdet játszani, ami azt váltotta ki előlem, hogy a fejem hátraszegve élveztem. Nagyon vadul bánt velem, ami tetszett. Louis oldalra tolta, de attól ő még nem hagyta abba. Lou elém jött, és széttárta a lábaim az asztalon. Forró csókokkal hintette be a combom belsejét, ami szépen lassan kikészített. Majd a kezét végighúzta a szeméremdombomon, és lehúzta a bugyim. Nyelvvel kezdett kielégíteni. Eközben megszabadítottam Harry-t az alsójától, és az ágaskodó férfiasságát kezdtem kielégíteni kézzel.
- Nem-nem Baby. - fogta meg a kezem. - Büntetés jár, amiért itt hagytál minket. Nem volt szép. De fizetni fogsz rendesen!
- Húúh. Nagyon félek. - nevettem.
- Ajánlom is. - nézett fel Louis, majd megfordított, hogy az asztalon térdeltem. Terpeszbe húzta a lábaim, azután az asztal azon végére ment, ahol a fejem volt. Harry került mögém. Fél kézzel letoltam Louis-ról az alsógatyát, majd egyből a számba vettem férfiasságát. Aztán Harry minden figyelmeztetés nélkül belém hatolt két ujjal. Hangosat nyögtem Louis péniszére, majd folytattam a munkát. Majd Göndörke mögöttem még egy ujjal belém hatolt, és pumpálni kezdett, közben másik kezével a csiklóm izgatta. Egyre gyakrabban nyögtem, így a szám helyett kézzel folytattam Louis-t. Majd éreztem, hogy mindjárt elélvezek, ami meg is történt. Harry nyelvét éreztem magamon, ami elégedetten ficánkolt lent mindenfele. Ismét bekaptam Louis péniszét, aki pár mozdulat után a számba élvezett. Lenyeltem, majd a hátamra fordítottak. Harry belém hatolt, amitől az én számon egy halk sikoly szalad ki. Istenem, hatalmas volt. Teljes erejéből lökni kezdett, amitől az asztal is kicsit mozgott. Egyből érintette a g-pontomat. Közben Louis a melleimmel játszott, és puszikkal hintette be az egész testem. Aztán egyszer éreztem, hogy elönt a melegség. Harry belém élvezett. Louis odahúzott egy széket, majd leült, és az ölébe húzott. Már kevés erőm volt, így a nyakába borultam, és hagytam, hogy azt tegyen velem, amit csak akar. Ráültetett hatalmas férfiasságára. Azt hittem, már nem lesz új Harry után, de ismét felkiáltottam a fájdalomtól. Hagyott egy kis időt, majd megemelte a csípőm, és lökni kezdett. A kezeim mellkasára helyeztem, és a nyakát szívogattam. Ettől még inkább beindult, és kínzóan erőseket lökött rajtam. Közben Harry hátulról a fenekembe markolt, és kérdőn rám nézett.
- Harry ne. - néztem rá ijedten.
- Tudod, hogy büntetés jár. - felelte gonoszul. Ijedten próbáltam hátra fordulni, de Louis szorította a csípőm. Harry elmosolyodott. - Nem teszek olyat, amit nem akarsz Baby. - lehajolt, és nyomott egy puszit a fenekemre, majd cirógatni kezdte a hátam. Kis időre rá Louis-ból egy férfias nyögés szaladt, ki és elélvezet. Ennek hatására engem is elöntött a melegség. Pihegtünk pár percet, majd Harry leemelt haverjáról, és lábra állított. Louis is elállt. A lábam remegett. Még szerencse, hogy mindketten tartottak.
- Ugye, hogy nem bántad meg?! - nézett a szemembe Louis.
- Nem.
- Holnap is lesz lyukasóra. - vigyorgott gonoszul Harry.

Mikre képes egy jó főnök?! (Niall)



Ezen a nyáron a Nando's-ba dolgoztam, mint kisegítő. Apám ismerte a főnököt, így felvettek csak három hónapra. Aztán nyár közepén elterjedt a hír, hogy új főnököt kaptunk, mivel a régi eladta az éttermet. Féltem, hogy így ki fognak rúgni, ezért még keményebben dolgoztam, mint eddig.
- [T/N], ez a zugba megy. - tettek elém a konyhából egy adag csirkét.
Felkaptam, és elindulta. A zug az étterem legtávolabbi részében volt, és úgy volt kialakítva, hogy ne lehessen belátni sehonnan. Ide szoktak ülni, akik romantikázni akarnak, vagy híresek. Mindig szívesen hoztam ide rendelést. Ez alkalommal is alig vártam, hogy meglássam ki ül bent. Hátha valami nagy sztár. Bekanyarodtam tálcával a kezemben, és legnagyobb meglepetésemre Niall Horan-nal találtam szembe magam. Istenem, milyen jól néz ki. Az egyetlen bökkenő, hogy mivel alkalmazott vagyok, nem kérhetek tőle se képet, se autógrammot. Kicsit meglepetten végigmért.
- Itt a rendelése. - tettem le elé. Még jobban végigbámult, ahogy lehajoltam mellette. Jól esett. Éreztem, ahogy egyre jobban elpirulok, így nem is néztem rá többet.
- Jó étvágyat! - mosolyogtam anélkül hogy a szemébe néztem volna.
Megfordultam, hogy elmegyek, de egy kéz megragadta a karom, és maga felé rántott. Az immár álló Niall-lel találtam szembe magam. Ijesztően közel kerültem hozzá, hála a karjának az oldalamon. Oldalra kaptam a fejem. Nem bírtam a szemébe nézni. Hisz ő egy világsztár, én meg egy pincérlány vagyok. Szégyelltem magam.
- Miért nem nézel a szemembe? - kérdezte. Nem tudtam rá mit felelni. Csak kapkodtam a levegőt. - Nézz már rám. Kérlek! - fordította maga felé a fejem. Kénytelen voltam a szemébe nézni. Rabul ejtettek a kék íriszek. A szívem hatalmasat dobbant, majd őrülten száguldani kezdett. Elmosolyodott, és ő is megvizsgálta a szemem. - Hűh, de szép. - mondta egyszer halkan. Éreztem, amint megint elpirulok. Nem akartam, hogy ezt Niall is észre vegye, így megfordultam és elmentem.
- Bocsi, de dolgoznom kell.
Eltelt körülbelül fél óra. Már el is felejtettem, hogy mi történt velem a zugban. Teljesen kiment a fejemből, hogy Niall Horan ott ül ebben a nagy hajtásban. Aztán egyszer az egyik pincérlány hozzám jött.
- [T/N] nézd már meg a vendéget a zugban. Már régóta ott ül.
Sóhajtva elindultam. Az egyik részem nem akart találkozni Niall-lel, míg a másik rávetette volna magát. Bekanyarodtam az oszlop mögé, és megláttam a fiút az asztalnál. Éppen telefonozott. Rám kapta azokat a csodás kék íriszeket, és elmosolyodott.
- Elvihetem a tányért? - hajolta oda. Már éppen fogtam volna meg, de megszólalt.
- Nem. - zavartan rákaptam a tekintetem. - Ha elviszed, te is elmész. Még a neved sem tudom.
- [T/N] vagyok. Akkor itt hagyom. - rántottam meg a vállam, és elindultam volna vissza.
- Te is maradj itt [T/N]!
Ezúttal a derekam kapta el, és magához rántott. Hozzá simultam. Zavartan a szemébe néztem. Elmosolyodott, és megcsókolt. A mézédes ajkai az enyémhez értek. Szétfeszítették azt, és behatoltak a számba. Az arcához kaptam. Ennek hatására felbátorodott, és a fenekembe markolt. Annál fogva húzott közelebb magához. A homlokom ráncba szaladt, és elfordítottam a fejem. Eltávolodtam. Értetlen nézett rám. Gondolom még nem sok visszautasítást kapott.
- Niall, ez a munkahelyem. Ki is rúghatnak. - ejtettem le a kezem. Pedig nagyon is akartam őt. Istenem, de még mennyire, hogy akartam.
- Nem fognak kirúgni. Te is vágysz erre, nem? - kérdezte mosolyogva. Aprót bólintottam. - Akkor gyere! - megfogta a karom, és áthúzott a zuggal szemben lévő szobába. Az ajtón nem volt felirat, de én ide még soha nem mentem be. Bent egy íróasztal volt három székkel.
- Niall, ez a főnök irodája. Te nem vagy normális. Én leléptem. - indultam el az ajtó fele.
- Miért, nem tetszik az ízlésem? - kérdezte nevetve.
- Ezt meg hogy érted?
- Szerintem egész jól sikerült berendezni. Neked nem tetszik? - nézett végig a szobán.
- Te...te vagy az új főnök? - kerekedett ki a szemem.
- Régi vágyam volt egy Nando's. - nevetett, majd magához rántott.
Vadul csókolni kezdett. Ledobta rólam a kötényem, én pedig lehúztam a felsőjét. Ő is így tett az enyémmel. Kigombolta a nadrágom, és letolta rólam. Kipattintotta hátul a melltartóm, én pedig oldalra dobtam. Ez nem volt fair. Ő még félig felöltözve áll előttem, én pedig már csak bugyiba. A kezembe vettem az irányítást. Lehúztam a nadrágját, és letérdeltem elé. Az egyre csak növekvő férfiassága már alig várta, hogy kibújhasson az alsójából. Én pedig örömmel teljesítettem a kívánságát. Letoltam a boxerét, és a kezembe vettem méretes péniszét. Minden előjáték nélkül egyből bekaptam, de sajnos nem ment az egész. Ha még a számba sem tudom bepréselni, mi lesz, ha bennem fog járni?! Ez a gondolat kicsit megijesztett. Éppen mikor ismét bekaptam volna, Niall figyelmeztetés nélkül előre nyomta a csípőjét. Így a teljes hossza a számba került. Kicsit fulladozni kezdtem, de rájöttem; nem volt vészes. Ezután már az egész méretét kényeztettem, miközben ő az arcomból simított ki pár hajtincset, és a fülem mögé tűrte őket.  Nem kellett sok idő, Niall a számba élvezett. Lenyeltem, majd felrántott magához. Szenvedélyes csókcsatába kezdtünk, de ő ezt megunta. Felfektetett a még üres íróasztalára. Lehúzta rólam a bugyit, és apró csókokkal hintette be a belső combomat. Lassan, kínzóan haladt befelé. Egy örökkévalóságnak tűnt, mire elérte a csiklómat. Ahogy hozzáért forró nyelvével, megremegtem, és egy halk nyögés szaladt ki a számon. Niall elmosolyodott, így forró lehelete érintette a bejáratomat. Ismét felnyögtem, így belém dugta egyből két ujját. A hátam ijedten feszült meg, és nyögdécselve próbáltam kipréselni a számon a szavakat.
- Niall, ne!...Én nem az....ujjaidat akarom...magamban tudni.
- Hát akkor mit? - hajolt fel a fülemhez, de nem hagyta abba kényeztetésem, ami nekem inkább már kínzás volt.
- Téged. - feleltem.
- Most is én vagyok benned. - játszott velem.
Felmérgeltem magam. Gondoltam, ha ő játszik velem, hát én is. Megfogtam immáron újra meredező férfiasságát, és lassan verni kezdtem neki. Lepetten felnyögött, melynek hatására széles, gonosz vigyor terült szét az arcomon.
- Oké, elengedlek, ha te is. - mondta, és kihúzta az ujjait belőlem. Ennek hatására én is elengedtem férfiasságát. Niall végighúzta a kezét a hasamon, a melleim között, végül lágyan megsimította az arcom. Beleremegtem, és mosolyogva figyeltem a csodás kék szemeit. Csillogó szemmel követte a kezeit, végig a testemen. Hirtelen erősen belemarkolt a hajamba, és ezzel egyidejűleg belém nyomta magát. Egy visszafogott, viszonylag halk sikítás szaladt ki a számon. Niall hirtelen vadsága egyben tetszett, de mégis fájdalmas volt tekintve a hatalmas méretét. Megcsókolt, és közben lassan mozogni kezdett bennem. Éreztem, hogy figyel rám, és gyengéden bánt velem. Ezért vagyon hálás voltam, és még jobban beleszerettem. Fokozatosan gyorsított, amely mindkettőnket egyre közelebb vitt a csúcshoz.
- Mindjárt... - lihegtem.
- Várj! - felelte, és fokozta a tempót, ha ez egyáltalán még lehetséges volt.
Minden tolásnál érintette a g-pontomat, amely már teljesen kikészített. Kínomban, hogy még mindig nem engedhetem el magam, nyakába haraptam. Ennek hatására egy nagyon erőset, és mélyet lökött rajtam, majd belém élvezett egy férfias nyögés kíséretében. Végre én is elengedhettem magam, és szinte egyszerre elmentünk. Pihegve borult rám, és pedig a hajába túrtam, és az ujjaim közé szorítottam szőke tincseit.
- Imádlak. - lihegte halkan.
- Én is. Azt hiszem ez lett az álommunkám. - nevettem halkan.
- Mikre képes egy jó főnök?! - nevetett velem.


Angel or Devil? (Zayn)



Unalmas hétfői nap volt. Már most nagyon elegem volt a gimiből. Még szinte semmit nem csináltunk. Még mondhatni, nyár volt. 12-es voltam, és már nagyon éreztem, hogy ez az utolsó évem. Hétfőn első óránk ofö volt, hogy meg tudjuk beszélni az aktuális dolgokat. Volt az osztályban két hihetetlenül tuti pasi, akik hatalmas bejkeverők. Mindig valami hülyeséget csinálnak, de egyben a legjobb arcok. Mindig viccelnek, és persze szívdöglesztően néznek ki. Zayn és Josh volt a nevük. Külön-külön sem semmik, de ha együtt vannak elszabadul a pokol. Az ofö ezt megunta, mikor már minden tanár rájuk panaszkodott. Gondolta, egy ültetés jót tenne. Josh jobbra került a legelső padba, míg Zayn balra a leghátsóba, éppen mellém. Az ofö azt akarta, hogy minél messzebb legyenek egymástól, és ezt meg is oldotta. Lepetten figyeltem, ahogy Zayn leül mellém, és aprót köszön édes mosollyal az arcán. Olyan helyes, hogy az már szinte fájt. Ezután biológia következett. Bejött a tanár, és legnagyobb meglepetésünkre egy szexuális felvilágosítást kaptunk. Könyörgöm 12.-esek vagyunk. A tanár csak beszélt és beszélt, nekem pedig egyre gyorsabban és gyorsabban vert a szívem. Türelmetlenül fészkelődtem a széken, és gyorsabban kapkodtam a levegőt. Egyszer egy kéz siklott végig a combomon, és a belsejét kezdte simogatni a szoknya alatt. Zavartan Zayn-re kaptam a tekintetem.
- Nekem is elegem van már ebből, de még egy kicsit bírjuk ki. - suttogta a fülembe szívdöglesztő reszelős hangon. A lehelete csiklandozta a fülem, amitől már most majdnem elmentem. Eltávolodott, és perverz vigyor jelent meg az arcán. Zayn feljebb vezette a kezét a combomon, és bugyin keresztül kezdte el izgatni a csiklóm. A levegő egy hang nélküli, majdnem nyögés formájában szaladt ki a számon. Zayn ennek láttán elmosolyodott, és tovább folytatta, amit elkezdett. Feljebb csúsztam a széken, hogy ne férjen a csiklómhoz, de megoldotta, és tovább folytatta. Szűkölködve csúszkáltam a széken, Zayn pedig látszólag nagyon élvezte a szenvedésem. Ezt meguntam, és ha már nem tudtam elmenekülni előle, gondoltam, és is játszok vele kicsit. A füléhez hajoltam, és kacéran belesuttogtam.
- El sem hiszed, mennyire szeretném, ha nem csak az ujjad lenne ott lent. Szeretném a kezemben tartani a férfiasságodat, és addig kényeztetni, míg el nem élvezel. Apró csókokkal hinteném be a tested, míg meg nem unod a kényeztetést, és durván belém nem hatolsz. Azt akarom, hogy addig tolj, míg már csak vergődni tudok alattad a nevedet nyögve. - mélyen magába szívta a levegőt, és ahogy lenéztem, láttam, a fekete farmere kezdett eléggé szűkös lenni. Az ajkába harapott, és esedezve nézett végig rajtam. Már nagyon kívántuk egymást. Lassított az ujjai mozgásán, majd végleg kihúzta a kezét a lábam közül. Megkönnyebbülve kifújtam a levegőt.
- Milyen óra lesz? - suttogta a fülembe, miközben a kezét az ingem alá csúsztatta, és a gerincem vonalát kezdte cirógatni a hátam alján.
- Nekem lyukas, neked latin. - hebegtem hang híján.
- Mondjuk, hogy nekem is lyukas. - mosolygott szívdöglesztően.
Zayn hihetetlenül lógós volt Josh-sal együtt. Tavaly is majdnem kicsapták őket a sok hiányzásért, de egy orvosi igazolás elintézett mindent, amit nem tudom, honnan szereztek be. Idén is hiányoztak már két óráról. Ha jól tudom, ilyenkor cigiznek és hülyülnek a sulival szemben lévő parkban. Nem szerettem a lógást, de most az egyszer elnéztem Zayn-nek.

Hihetetlen kínokat éltünk át, míg végre megszólalt a három csengő, ami azt jelezte; 5 perc és szabadulunk. Zayn kaján vigyorral mosolygott rám, én pedig férfiasságához nyúltam. Ideje, hogy ő is szenvedjen kicsit. A levegő, amit beszívott hangosan megakadt, majd légzése szaggatottá vált. Kicsit tűrte, de hamar elkapta a kezem. Erősen szorította a csuklóm, és komolyan nézett a szemembe. Tekintete esedezve a dekoltázsomra tévedt. Ennek láttán elmosolyodtam, és az ajakamba haraptam. Végre megszólalt a csengő. Zayn meg sem várta az elköszönést, felpattant, kézen ragadott, és még a tanár előtt kihúzott a teremből. Nem kérdeztem, hova megyünk, csak követtem. Kihúzott az udvarra, egyenesen a szemben lévő épületbe. Itt volt a tornaterem, és az informatika termek. Zayn behúzott egy ajtón. 4 éve járok ebbe  a suliba, de még soha nem voltam abba a szobába, és azt sem tudtam, mi van benne. Nem volt ablak, mégis kellemes félhomály uralkodott. A szertárba érkeztünk. Zayn bezárta az ajtót, és egyből nekem esett. Vadul csókolt, miközben az ingem tépte le rólam. Én is így tettem a pólójával. Letolta a szoknyámat, én pedig kiléptem belőle. Letérdeltem elé, és lassan lehúztam a nadrágját ügyelve rá, hogy minél többször érjek férfiasságához. Szaporán vette a levegőt. Foggal húztam le róla az alsóját, és kézzel kezdtem kényeztetni. Lehunyta a szemét, hátraszegte a fejét. Gondoltam, most nem figyel, így meglepem. Minden előzetes nélkül hirtelen teljes méretét bekaptam, és gyorsan szopni kezdtem. Egy meglepett nyögés szaladt ki a száján, ami engem mégjobban ösztönzött. A tarkómhoz nyúlt, és magának kezdte diktálni a tempót. Gondoltam, nehogy már ennyire irányítson, így néha súroltam a fogammal, ami még nagyobb élvezetet jelentett neki. Nem kellett sok idő, és a számba élvezett, amit undorodva ugyan, de lenyeltem. Felhúzott magához, majd hátralökött. Az egymásra pakolt, kék matracok port árasztottak magukból, ahogy landoltam rajtuk. Felém mászott, és erősen megcsókolt. Sürgetve az ajkába haraptam. Vette a célzást, és gonosz vigyorral az arcán csókolgatta a nyakam, miközben kipattintotta a melltartóm pántját. Rátért a melleimre. Szívta, nyalogatta, harapdálta őket, melyek belőlem halk nyögéséket váltottak ki. Végül elindult lefele, és kínzóan lassan húzta le rólam a bugyit. Csókokkal hintette be a szeméremdombomat, majd végre elérkezett a csiklómhoz, melyet azonnal meghúzott a fogával. Ismét egy nyögés hagyta el a szám. Zayn keményen dolgozott rajtam, amit én nagyon díjaztam. Hirtelen abba hagyta csiklóm kényeztetését, és lejjebb vándorolt. Egy halk sikoly szaladt ki a számon, mikor hirtelen a nyelvét kezdte bennem ki-be járatni. Azt hittem ott helybe meghalok. Nem kellett sok idő, és elélveztem. Zayn nagyon értetette a dolgát. Felcsúszott hozzám, és megcsókolt. A nyelveink vadul táncoltak, de egyszer Zayn erősen belém tolta magát. A csókunkba sikítottam a fájdalomtól. Ekkorával még soha nem volt dolgom, pedig már nem voltam szűz. Zayn hatalmas volt.
- Sajnálom. Sajnálom. - hintette be engesztelő puszikkal a nyakam, és megállt. Tövig bennem volt, én pedig elnevettem magam.
- Most így leszünk egész lyukasórába, vagy csinálsz is valamit?
Lepetten rám kapta a tekintetét, majd édes vigyorral az arcán tolni kezdett. A hátát karmolásztam, ami látszólag beindította. Minden egyes karmolásomra erősebbet tolt rajtam a fájdalomtól, de nem zavarta. Biztos voltam benne, hogy Zayn háta tiszta vörös lesz, de ez most egyikünket sem érdekelte. Hirtelen felkapott a matractól anélkül, hogy kicsúszott volna belőlem. A lábaim dereka köré fontam, és a nyakába kapaszkodtam, míg ő a fenekemnél tartott. Őrült tempóban kezdett tolni, mivel már egyikünknek sem volt sok hátra, bár ezt nem mondtuk. Szinte olvastunk egymás gondolataiba. Zayn tudta, hogy csak miatta tartom még magam, ami már igencsak nehezemre esett.
- Most Baby. - mondta, és egy férfias nyögés kíséretében belém élvezett. Nekem sem kellett több, én is elmentem. Letett a földre, és erősen tartott, nehogy összeesek. Neki is remegett a lába, de miattam tartotta magát. Izzadtságtól nedves bőrünkre kevés por ráragadt, de nem érdekelt. Elvesztem a szemében. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer egy ilyen rosszfiúba fogok beleszeretni, mint Zayn, de azt sem feltételeztem volna, hogy ilyen gyengéd, és édes tud lenni, mint velem volt az imént.
- Régóta erre vártam. - suttogta halkan. Hallottam, hogy alig van hangja. Ő is a felhők fölött szárnyalt velem együtt.
- Komolyan? - lepődtem meg.
- Persze. Csak mer nem vagyok egy szent, még én is lehetek szerelmes. - nevetett kellemes fáradtsággal az arcán.
- Te...te belém vagy szerelmes? - hebegtem halkan.
- Igen. Tudom, hogy nem vagyok angyal, és nem is leszek soha, de végre megtaláltam azt a lányt, akinek az ártatlansága mellett legalább kicsit jónak érezhetem magam. - pirult el, és nézett komolyan a szemembe. A szívem egy pillanatra kihagyott, majd vadul kezdett verni. Csak vigyorogni, és bólogatni tudtam, majd a nyakába ugrottam, és megcsókoltam.



SZERETKEZÉS a Balatonban (Zayn)

 
Az első este volt a szokásos évi táborban azzal a különbséggel, hogy én már nem vagyok ennek a sulinak a tanulója. A két legjobb barátnőmmel csak visszajöttünk, mivel tavaly végeztünk a gimibe. Tudtuk, milyen király hangulata van mindig ezeknek a táboroknak, mivel 9. óta minden évben eljöttünk. Szerencsére a tanárok is szerettek és szívesen láttak minket, de ennek az volt a hátránya, hogy tőlünk vártak némi segítséget is a gimisekkel. Bár ez minket nem nagyon zavart, és nem is volt nagyon komoly feladatunk. A mai program csak napozás volt a parton, így kipihenten és fitten értünk be este a szobánkba. Aztán jött az első vacsora. Bementünk az ebédlőbe, a házunkkal szemben. A tanárok úgy gondolták az ilyen "ifi vezetőket", mint mi egy asztalhoz ültetik. Még csatlakozott hozzánk négy pasi. hármójukat ismertem, mivel volt osztálytársaink voltak a csajokkal. Tudtuk, hogy Dave az igazgató fia, de ennek ellenére nem látszott rajta. Hihetetlen nagy bajkeverő volt, de azt soha nem mondta, hogy van egy 2 évvel idősebb irtó dögös unokatesója. A neve Zayn volt, és most ő is eljött vele a táborba. Kajánál megbeszéltük, hogy átjönnek este, és kicsit bulizunk. Még szerencse, hogy mi egy külön faházban laktunk a tanároktól jó messze, a srácok mellett. Hoztunk egy "kevés" piát is a táborba, hisz mi már nagykorúak voltunk. A csajokkal már vártuk a srácokat, mert tudtuk, hogy hatalmas buli lesz, de nem jöttek. Végül betoppantak ketten, de Dave és Zayn sehol nem volt. Érdeklődtünk utánuk, de nem tudtak semmit, pedig velük laknak együtt. Végül amellett döntöttem, hogy felhívom Dave-et, mivel neki megvolt a száma.
- Szia [T/N]. - szólt bele.
- Hali. Hol vagytok? - kérdeztem.
- A Balaton közepén. - nevetett.
- Micsoda? Miért?
- Cigizünk Zayn-nel. Csodás a kilátás. - nevetett ördögien. Hallottam, hogy már volt benne alkohol. Halk recsegést után Zayn szólt bele a telefonba.
- Nincs kedved kijönni értünk? Nem tudjuk, hogy jöttünk be. - nevetett. Benne is volt már pia. Nem tudtam, ebbe mi olyan nagy ördöngösség, de tapasztaltam már, milyen nehéz részegen hazatalálni, így inkább mentem segíteni.
- Várjatok meg, mindjárt megyek. - tettem le.
Elmagyaráztam a helyzetet, majd elindultam a part fele egyedül. Mikor kiértem a tábor kerítésén, egyből a kis lépcsőhöz siettem.
- Srácok, ti vagytok? - kiabáltam egy fényes pontnak, amit én egy ciginek véltem. Furcsa, hogy csak egy volt belőle, mikor tudtam, mindketten cigiznek.
- Dave kiment. Elkerülted. Már csak én vagyok. - kiabálta vissza Zayn. Végignéztem este a parton. Tényleg csodás volt az a sok pislákoló fény, de most jobban lekötött ez a félig részeg jómadár a Balaton közepén.
- Zayn gyere ki! Menjünk be a házba!
- Nem. Gyere be hozzám. Király a víz.
Végigmértem a távolságot. Nagyon bent volt a vízben, ráadásul már éjfél is elmúlt.
- Zayn, ne viccelj már velem! Gyere ki, vagy itt hagylak! - fenyegetőztem.
- Nem hagysz itt. Ahhoz túl jószívű vagy, hogy egy szegény srácot a  Balatonban hagyj. - nevetett. Igaza volt. Sóhajtva lekaptam a papucsom, és elindultam be. Még szerencse, hogy mini farmer volt rajtam meg trikó, azalatt pedig még fürdőruha. Lehet, hogy éjfél elmúlt, de mi még jócskán nem terveztünk alvást. Elindultam befele a vízben. Nagyon idegesített, hogy nem láttam, hova lépek, pedig azért a sok fénynek hála nem volt olyan sötét.
- Csak érjek be hozzád. Nagyon meg fogsz fizetni. - mérgelődtem, miközben egyre beljebb gázoltam a vízben. Szerencse, hogy ezen a részen még a Balaton közepén is csak térdig érő víz volt.
- Most boldog vagy? Itt vagyok. - álltam mérgesen Zayn elé.
Gonoszul elmosolyodott, majd magához rántott, és megcsókolt. Meglepő módon nem éreztem rajta alkoholt. Ha ivott volna, biztos éreztem volna tekintve, milyen vadul járkált puha nyelve a számban. Lassan eltávolodtam, és zavartan mértem végig.
- Te nem is vagy részeg.
- Kimondta, hogy az vagyok? Nem kell, ahhoz részegnek lenni, hogy lefektesselek. - felelte ördögien perverz mosollyal az arcán.
- Már ne is haragudj, de hogy mondtad? - játszottam a lepettséget. Valójában erre eddig még tényleg nem gondoltam, de most, hogy felhozta és megcsókolt, nagyon is kívántam.
- Ne csináld már! Tudom, hogy te is akarsz engem. Tegyük emlékezetessé ezt a tábort. Még soha nem szeretkeztem a Balatonba. -  csókolt meg ismét, majd eltolt a móló széléhez. 
Akaratosan a hajába túrtam, és visszacsókoltam. A szavai hallatán teljesen beindultam, és az is tetszett, hogy azt mondta szeretkezni. Tudta, mi a különbség, és nekem is sokat jelentett, hogy nem azt mondta "szexelni". Lehúzta rólam a felsőmet, de én sem tétlenkedtem. Mivel rajta nem volt póló, egyből a gatyáját toltam le. Ő már csak alsóban volt, míg én még szinte teljesen felöltözve tekintve, hogy nyár van. Ezt Zayn is észrevette, így letépte rólam a fürdőruha felsőm, és a melleimmel kezdett játszani. Nagyon jól csinálta a dolgát. Az érintésére a mellbimbóm megkeményedett, és már nedvesedtem. Zayn a farmerom is letépte, és a mellettünk lévő mólóra dobta a többi ruhadarab mellé. Lehúzta a bugyim, míg én az alsójától fosztottam meg. Mindketten nagyon akartuk a másikat, így kihagytuk az előjátékot. Zayn felkapott az ölőbe. Én a csípője köré fontam a lábam, és erősen a nyakába kapaszkodtam, bár tudtam, nincs okom félelemre. Zayn úgy tartott, mintha az élete múlna rajta. Gyengéden, de mégis erősen. Lassan ráengedett ágaskodó férfiasságára, ami teljesen belém hatolt, egyből érintve a g-pontomat. Hatalmas nyögés hagyta el a szám, és a nyakába haraptam. Amitől felszisszent, majd erősen lökni kezdett. Nyögdécselve élveztem tökéletességét. Egyszer felfektetett a mólóra, és úgy járt bennem tovább ki-be. Még szerencse, hogy jó magasságba volt a naptól még langyos fa. "Valamiért" nem volt kedvünk szó szerint a koszos, iszapos Balatonba szeretkezni.
- Mindjárt... - préseltem ki nagy nehezen a számon. Ahogy közelebb kerültem a csúcshoz egyre hangosabb  lettem.
- Várj még! - kérte.
Zayn is egyre gyakrabban nyögött, majd kicsit lassított, és erős, mély lökésekkel ajándékozott meg, amely még sürgetőbben vitt felfele mindkettőnket. Mikor a csiklóm is izgatni kezdte hozzá, kicsapta a biztosítékot, és a nevét kiabálva elmentem. Ennek hatására Zayn is belém élvezett. Lökött rajtam még párat levezetés képen, majd kihúzta magát belőlem, és ülésbe húzott fel.
- Ez volt életem legjobb szeretkezése. - suttogta a fülembe lihegve. Elmosolyodtam.
- Szándékosan használtad ezt a szót rá?
- Igen. Nem szexelni akartam veled, hanem szeretkezni, ami azt hiszem sikerült még annak ellenére is, hogy nem egy romantikus hálószobában csináltuk. - mosolyodott el édesen, és apró csókot hintett a számra.


Búcsú (Harry)



Hihetetlen , hogy megint hagytam magam. Megint visszaszerzett, és megint ugyanaz lett a vége, mint legutóbb. Már harmadszor játsza el ezt velem, de soha nem gondoltam volna, hogy többre is képes puszta flörtnél. Most bebizonyosodott; képes. Harry megcsalt. Valójában nem is tudom, mit vártam. Tudtam, hogy nem képes visszafognia magát. Tudtam, hogy csak idő kérdése és a férfiassága felül kerekedik józan eszén. Tudtam, hogy nem bír leragadni egy lánynál...nálam. Itt volt az idő, hogy a már oly' esedékes dolgot megtegyem. Összedobáltam a cuccom, míg nem volt otthon. Nem bírtam volna a szemébe nézni. Tudtam, túlságosan szeretem ahhoz, hogy személyesen szakítsak vele. Megint visszakönyörögné magát, így egy üzenetet hagytam neki a konyhaasztalon. Ezt írtam rá:
"Sajnálom, nem bírom tovább! Elnéztem neked eddig mindent, mert azt mondtad, megváltozol. Tényleg megváltoztál. Megcsaltál, ezt már én sem vagyok képes eltűrni. De megkönnyítem a dolgod. Már nem kell többé miattam visszafognod magad. Szabad vagy, mint a madár, azt csinálsz, amit akarsz. Szerettelek, szia.

Ui.: Remélem azért eszedbe jutottam, mikor elélveztél annak a lánynak a karjaiban."
Egy könnycseppem a papírra hullott, és nyomot hagyott. Sírva siettem ki a már három éve közös házunkból. Igazság szerint, nem is tudom, hogy bírtuk eddig. Ebben az egészben a legfájdalmasabb az volt, hogy még csak nem is Harry mondta el. Nem volt benne annyi bátorság. A netről tudtam meg. Magam sem fogom fel, hogyan, de képes voltam végignézni az összes képet, amit egy lesifotós készített Harry-ről és arról a lányról egy szerintük üres parkolóban. A képeken tisztán látszik, hogy Ő az. Le se tagadhatná. Ideiglenesen egy hotelben szálltam meg, mivel a szüleim Amerikában élnek. Sírva vetettem le magam az idegen ágyra. A telefonomban a háttérkép Harry volt, és minden egyes alakalom fájt, mikor használtam. De valahogy nem volt szívem lecserélni. Még mindig túlságosan szerettem ahhoz. A szobatelefonon rendelte három tábla csokoládét. Nem bírtam így lemenni, de mégis szükségem volt rá. Ezt a módot láttam a legjobb megoldásnak. Kis idő után csengettek. Azt ajtóhoz mentem. Közben, ahogy csak tudtam próbáltam eltűntetni a sírás nyomat. Kinyitottam az ajtót. Azt hittem ott helyben elájulok. A szívem egy pillanatra kihagyott, majd vadul verni kezdett. A megtestesült tökéletesség állt az ajtóban három tábla csokival a kezébe. Göndör haja kócosan meredezett az ég felé, míg zöld szeme körül piros volt a bőr. Le sem tagadhatta volna, hogy ő is sírt.
- Neked nem szabad csoki enned. - mondta halkan.
- Nem te mondod meg. - vettem ki a kezéből, és olyan nagy erővel csaptam be az ajtót, ahogy csak tudtam. Sajnos az akcióm csak nekem okozott még nagyobb fájdalmat ugyanis Harry az ajtóba tett a lábát, így megállítva azt a becsukódásban. Benyomta a fát, így az kinyílt, majd megállt előttem, és becsukta maga mögött az ajtót. Még csak ellenkezni sem tudtam. Túl erős volt hozzám képest. Mérgesen meredtem rá, de éreztem közben kihullik egy könnycsepp. Ennek láttán hangosan beszívta a levegőt, majd óvatosan az arcomhoz nyúlt, és letörölte a nedvességet. Meleg érintése hatására viharként söpört át rajta a milliónyi érzés, mely akkor kavargott bennem.
- Úgy sajnálom. Kérlek, maradj velem. - mondta halkan.
- Már háromszor megtettem, de minden alkalommal újra átversz. Ennyi volt. - feleltem határozottan.
- Nem. Többé nem foglak. Nem akarlak elveszteni. Kérlek.
- Minek kellek én neked? Örülhetnél, hogy végre szabad vagy, és bűntudat nélkül fekhetsz le fél Londonnal. - feleltem halkan. Tudtam, hogy ezzel megbántom, de ez fele annyira sem fájt neki, mint nekem. Hadd szenvedjen egy kicsit Ő is.
- Én nem akarom fél London-t csak téged. - mondta rekedten.
Hirtelen megcsókolt. A szemem kikerekedett, de még abban a momentumban le is hunytam, élveztem a csókját. Szerettem, nem volt mit tenni. A derekamnál átkarolt, és akaratosan magához húzott. Gyengéden megharapta, majd húzta az alsó ajkam ezzel bebocsájtásért esedezve. Megadtam neki, mire erőteljesen tört be nyelve a számba. Így csókolni csak Harry tudott. Erre senki más nem volt képes csak az én göndörkém, aki ebben pillanatban angyal és ördög is volt egyszerre.  Eltávolodott, és a nyakam kezdte csókolgatni. Tudta, hogy ez a gyengém, én pedig tudtam, hogy mi jön ezután. Már túl jól ismertem. Innen nem lesz megállás. Tudtam, mikor csinálja ezt, mit szeretne. Erősen a fenekembe markolt, ami belőlem egy nyögést engedett ki. Éreztem leheletét a nyakamon, amely mosoly közben szaladt ki a száján.
Gyorsan, de mégis gyengéden húzta le rólam a pólóm, én pedig hagytam. Ezután magáról is lekapta. Egyik kezével a melltartómat kapcsolta ki hátul, majd a melleimet kényeztette, míg a másikkal nadrágon keresztül kezdett izgatni.  Hirtelen húzta le rólam a gatyát, majd mikor látta, én nem teszem ezt viszont, magáról is levette. Nem ellenkezetem, de nem is tettem semmit. Ezt Harry is észrevette, ezért még jobban kényeztetett. Ledöntött az ágyra, és lehúzta a bugyim. Édes csókokkal hintette be a hasam és a combom, majd elérkezett a szeméremdombomra. Lefelé haladva végighúzta rajta a nyelvét, majd megállt a csiklómnál. Édesen kényeztette, miközben a hasam és a combom simogatta illetve markolászta. Egyszer már nem éreztem magamon az egyik kezét. Hirtelen belém hatolt két hosszú ujja. Ennek hatására hangos nyögés szaladt ki a számon. Harry erre még keményebben kezdett dolgozni rajtam. Nem kellett sok, és elélveztem. Meglöktem, hogy mellém dőljön az ágyra, és felé helyezkedtem. Lehúztam az alsóját. Elővillant már igencsak ágaskodó, hatalmas férfiassága.
- Baby, nem kell. Én... - akart belekezdeni, de ekkor végignyaltam a péniszén, amitől a szavak nyögésbe fulladtak. Ezt még párszor megismételtem, majd bekaptam teljes méretét. Mielőtt Harry-vel találkoztam, soha nem voltam képes egy férfit sem orálisan kényeztetni, de Ő más volt. Neki bármit megtettem, és bármit elviseltem az ágyban. Megtanított a mélytorkozásra is, és már teljesen ismertem. Tudtam, melyik érintésem illetve tettem, mit vált ki belőle. Harry is tudta, hogy ezúttal egy szót sem fogok szólni egész idő alatt. Haragudtam rá, mégis szerettem. Ezért próbált most Ő kényeztetni, de gondoltam akkor már legyen teljes a dolog. Amikor a fejemmel körözni kezdtem, éreztem kezd nagyon betelni a pohár, de megállított.
- Nem akarok ettől elmenni. Téged akarlak! - mondta, és mivel nem feleltem semmit, megcsókolt. Átfordított a hátamra, de közben egy pillanatra sem szakadt meg a csókunk. A térdével széttornázta a lábaimat, majd közé férkőzött és belém hatolt. Hangos nyögés szaladt ki  számon, amelytől még erősebben kezdett lökni, bár nem gyorsan. Akaratosan a dereka köré fontam a lábam. Vette a lapot, és gyorsabban kezdett tolni. Kis idő után az ágy széléhez húzott, és mögém állt. A lábam a nyakába helyezte, majd ismét belém hatolt. Ezúttal egyből gyorsra kapcsolt, közben a melleimet masszírozta. Belőlem egyre gyakrabban szaladtak ki hangos nyögések. Mikor mindketten éreztük, hogy már nem kell sok, visszadöntött a ágyra, és anélkül, hogy kicsúszott volna belőlem, felém tornyosult. Villám tempóban kezdett tolni, én pedig a hátát karmolásztam. Vészesen közeledett a vég mindkettőnknek. Már nagyon nehéz volt visszatartanom magam.
- Mindjárt Baby, még egy kicsit tartsd! - nyögte a nyakamba. Csak erőtlenül bólintottam.
Párat még lökött rajtam, majd lassított, és olyan mélyen tolt, mint még talán soha.
- Most! - nyögte, és belém élvezett. Ennek hatására én is elmentem.
Harry kifulladva borult rám, és simogatta a karom. Pár percet pihegtünk, majd letoltam magamról. Minden erőmet összeszedve felálltam, és magamra kaptam a fehérneműm. Megfogtam Harry ruháit, és a kezébe adtam, mivel idő közben már Ő is felült. Értetlenül nézett rám.
- Remélem, tetszett, mert ez volt az utolsó. Kérlek, menj el. - feleltem a lehető legkomolyabban. Hihetetlen fájdalommal járt, míg kimondtam a szavakat, de ezt nem mutattam. Azt akartam, hogy Harry csak a kemény külsőmet lássa.
- Komolyan szakítasz velem? Most feküdtünk le ismét! - hebegte lefagyva.
- Gondolom, abban a parkolóban biztos jobb volt azzal a lánnyal. Fölösleges tovább áltatni magunkat. Kérlek, menj el! - mondtam, de a végén megremegett a hangom. Kicsit megtört a komolyan álcám, de korrigáltam magam. Reménykedtem benne, hogy Harry nem vette észre.
- Részeg voltam Kicsim. Te ezerszer jobb vagy mindenben, mint az a lány. Tudod, hogy szeretlek. - állt fel, és jött hozzám.
- Lehet, de erre mégsem gondoltál. Ennyi volt, Harry. Kérlek, ne keress többé. Nem szeretném, ha megint csak fájna. Menj el, léci! - mondtam szomorkásan. Már nem bírtam tettetni.
- Nézz a szemembe, és úgy mond, hogy tényleg ezt akarod! - kényszerített, hogy a szemébe nézzek.
- Ezt akarom. - feleltem határozottan, miközben rabul ejtettek a zöld íriszei. Mélyet sóhajtott, és gyakran pislogni kezdett. Elfordult. Olyan gyorsan kapkodta fel a ruháit, ahogy csak tudta, majd valamit az arcán csinált. Ha jól láttam a szemét törölte. Ez még jobban kitépte a szívem a helyéről. Elment mellettem, de megállt, és nyomott egy puszit az arcomra. Meleg ajkai hozzáértek az én jéghidegnek érzett bőrömhöz. Göndör fürtjei megcsikizték az állam. Lehunyt szemmel élveztem érintését. Hallottam, ahogy csapódik az ajtó. Megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt, és rogytam a földre. Harry elvitte magával a szívem.


Come back (Niall)



Már több, mint másfél éve, hogy szakítottunk a legutolsó barátommal. Nem voltunk együtt sok időt, talán 2 hónap lehetett. Én egyből beleszerettem. A szakítás oka az volt, hogy elmondása szerint ő nem tud sokáig egy embert szeretni, és már nem érez irántam szinte semmit. Szó szerint porrá zúzta a szívem. Utána majdnem megpróbáltuk még egyszer, mert, ahogy meglátta a könnyeimet, elérzékenyült, és a bocsánatomért könyörgött, de nem adtam meg neki. Tudtam, hogy megint csak átverne és összetörne. Azóta csak párszor beszéltünk, de Ő mindig felhozott "minket". Hogy lenne-e még nálam esélye, és még mindig szeret.  Ezt csak azért nem hittel el neki, mert közben több lánnyal is kavart rajtam kívül. Ha minden ír olyan, mint Niall, hát többé soha nem nézek ki egy ír pasit sem. Pedig olyan cukik a kék szemükkel és a szőke hajukkal. Még most sem tudom kiverni a fejemből. Csak Őt vagyok képes szeretni. Pedig nem vagyok az a hirtelen szerelembe esős típus, vele mégis megtörtént. Benne van valami különleges, ami senki másban. Még annak ellenére is szeretem, hogy összetört. Unottan sétáltam be a házunk kapuján. A szüleim szokásukhoz híven dolgoztak, de ez engem soha nem zavart. Nekem a tanulás mindig is üvöltő zenével vagy rádióval ment a legjobban, és legalább nem volt, aki rám szól, hogy vegyem lejjebb a hangerőt. A zene üvöltött, de mivel mindig a telefonomat szoktam hozzákapcsolni a hifihez, ezért egyszer már nem a rádió szólt, hanem a csengőhangom. Kitéptem belőle a vezetéket, és magam elé vettem a mobilom. A hangfal halk recsegéssel jelezte, hogy nincs, ami szóljon rajta. Megnéztem a kijelzőt. Legnagyobb meglepetésemre egy számomra már oly' jól ismert szám volt. Niall hívott. A mellkasomba belenyilallt a fájdalom, és a szívem száguldani kezdett. Mérgesen rányomtam a pirosra. Kinyomtam Niall-t. Megfogtam a vezetéket, hogy visszacsatlakoztatom  a telefonomhoz, de ekkor olyan történt, mint még soha. Az áram csak úgy elment, ami nagyon ritka jelenség volt Londonban. Már sötétedett kint, így az ablakon át láttam, hogy mindenhol égnek a lámpák csak nálunk nem. Telefonvakuval világítva lebaktattam a lépcsőm. Fogalmam sem volt, mit kell ilyenkor csinálni, de próbáltam azt tenni, amit Apa szokott. Kisétáltam a kis szekrényig, ahol az ilyen elektromos vezetékek és miegyebek vannak. A mellettem lévő ajtón át is hallottam, ahogy kint üvölt a szél. Ez nagyon idegesített. Mi van, ha a szél tette ezt? Én nem tudom, ilyenkor mi a teendő. Kinyitottam a szekrényt, és bevilágítottam a vakuval. A sok vezeték és kapcsoló számomra érthetetlen rendben sorakozott bent. Mérgesen nyúltam az egyik kapcsoló fele, de ekkor egy kéz simított végig a karomon. Ezzel egyidejűleg még egy ágyék simult a fenekemhez, és valaki rekedten a fülembe suttogott.
- Meg akarsz halni Cica?
180 fokba megperdültem a tengelyem körül, és egy csodás arccal találtam szembe magam.
- Niall... Te...te meg mit...? - hebegtem hang nélkül.
- Szólni akartam, hogy engedj be, de mivel kinyomtál, kénytelen voltam megoldani. - nevetett.
- De miért? - kérdeztem szomorúan. Ezt Ő is meglátta a szememben, ezért érzékeny hangra váltott.
- Mert nem hiszed el, hogy még mindig szeretlek. Tudom, hogy azt mondtam, nem birok senkit sem sokáig szeretni, de Te más vagy [T/N]. Téged még most is hihetetlenül szeretlek. Kérlek, bocsáss meg nekem. Nem bírok nélküled élni. - nyúlt az arcomhoz, de mivel a keze túl nagy volt, így kicsit a hajamba is túrt.
- Én is szeretlek Niall. - feleltem halkan.
Ennyi kellett neki. Széles vigyorral az arcán megcsókolt, és a szobám fele kezdett tolni. Sajnos egy lépcsőn fel kellett valahogy jutni, de imádtam a módot, ahogy Niall megoldotta. A combjaimba markolt, felemelte őket, és a dereka köré fonta. A nyakába kapaszkodtam, és úgy szorítottam, mintha az éltem múlna rajta. Ő a fenekemnél fogva tartott. Éreztem, ahogy keményedik már férfiassága. Óvatosan lehelyezett az ágyamra, majd fölém tornyosult. Lehúzta a felsőm, majd a nadrágom is. Nem éreztem fair-nek, hogy Ő még fel van öltözve, így fordítottam a helyzeten. A hasára ültem. Lehúztam a fejéről a pólóját. Csodálattal simítottam végig izmos mellkasán. Ezt látva halkan kuncogni kezdett. Felkaptam a tekintetem csodás, tökéletes arcára. Elmosolyodtam, és hozzá hajoltam. Megcsókoltam, amit nagyon díjazott. Sürgetve a fenekembe markolt, minek hatására a szájába nyögtem. Belenevetett a csókunkba. Ezt kihívásnak vettem. Lassan kínzóan kezdtem csókolgatni a nyakát, majd hirtelen a fülcimpájába haraptam. A nevetése abba maradt, és egy nyögésbe fulladt. Elmosolyodtam, és tovább haladtam lefele. Puszikat hintettem a felsőtestére ügyelve, hogy az orommal végig érintsem a bőrét. Éreztem, ahogy gyorsabban ver a szíve, és kapkodja a levegőt. Lejjebb csúsztam, és lehúztam róla a nadrágját. Kínosan ügyeltem rá, hogy minél többször érjek a hatalmas dudorhoz az alsójában. Felnyúltam a mellkasához, és körömmel végighúztam a hasán. Ettől egy halk nyögés szaladt ki a száján, majd lehúztam az alsóját. Férfiasságát még nagyobb volt, mint ahogy emlékeztem rá. Megfogtam, és lassan verni kezdtem hatalmas péniszét, mikor lenyúlt, és elkapta a kezem. Felhúzott magához. Értetlen néztem rá.
- Ne! - suttogta halkan. A szeme sötétkékké vált a vágytól.
- Miért? Régen imádtad, mikor kényeztetlek.
- De már nem a régi vagyok. Téged akarlak, nem a szádat. Túlságosan tisztellek ahhoz.
- De Niall, én ezt nem megalázásnak veszem. Csak örömet akarok okozni neked. - feleltem lepetten. Jól estek a szavai, miszerint tisztel, de tudom, hogy imádja, mikor kényeztetem.
- Én nem az édes szádat akarom érezni, hanem téged. Már ha nem baj, hogy ugrunk. - hebegte zavartan. Elmosolyodtam. Melegséggel öntött el, hogy ennyire megbecsül. A boldogsága volt a legfontosabb, így természetes, hogy belementem.
Feljebb csúsztam Niall arcához. Mosolyogva csókoltam meg, amelyet látszólag nagyon élvezett. A combomba markolt, majd a csókunk megszakítása nélkül fordított a helyzetünkön. Én voltam alul. Niall vágyakozva mért végig, de még ott volt a fehérneműm zavaró tényezőnek. Óvatosan és már-már kínzóan lassan húzta le rólam a maradék ruhadarabokat. Széttornázta a lábaimat, és közéjük férkőzött. Kérdőn nézett rám, mire én nevetve a nyakát kezdtem csókolgatni. Tetszett, hogy az új Niall ennyire figyelmes. Régen nem volt ilyen. Éreztem ezúttal más lesz, és már semmi nincs, ami éket verhetne közénk. Niall belém hatolt. Lassan halad egyre beljebb és beljebb, míg teljesen bennem nem volt. Elszoktam a méretétől, vagy bárki méretétől, így fájdalmasan nyögtem fel. Niall ezt látva megremegett fölöttem, és a nyakamba hajolt. Nyomott pár puszit a nyakam és az állam találkozására, miközben nyugtató szavakat suttogott.
- Sajnálom [T/N]. Mindjárt elmúlik. Vigyázok rád.
Kevés idő után, már úgy éreztem, nem lenne baj, ha mozogna bennem, így sürgetően a fenekébe markoltam, ezzel előre lökve. Niall elmosolyodott. Ezzel a kisfiús-rosszfiús mosollyal nézett végig a szemembe, miközben lökni kezdett. Az első mozdulatára egy hangos nyögés hagyta el a szám részben még a fájdalomtól, majd megszoktam, és végképp élvezetté alakult. Niall érezte, hogy gyorsíthat a tempón, anélkül, hogy kérnem kellett volna. Végig egymás szemébe néztünk, ami nagyon meghitté tette számomra ezt az egészet. Niall kék íriszei sötéten csillogtak a vágytól és a csodálattól, ahogy figyelt. Lassan elvesztem a szemeiben és a tudatban, hogy ismét itt van velem/bennem. Régen soha nem figyelt rám ennyire. Értékeltem a változását. Egyre hangosabbakat és gyakrabban nyögtem, Niall állkapcsa pedig lökésről lökésre jobban megfeszült. Közel voltunk mindketten.
- Kérlek, karmolj a hátamba, ha elmész. - suttogta a fülembe eléggé érőtlenül.
Nekem csak arra volt erőm, hogy a szokott pillanatnál kicsit hosszabb időre lehunyjam a szemem, jelezve; értettem. Nem kellett sok idő, a hátára helyeztem a kezem, de még nem karmoltam bele. Ezt érezve, kicsit gyorsabb tempóra kapcsolt. Lehet csak é vesztem el teljesen Niall mellett, de olyan érzésem volt, mintha kicsit az ágyam is mozogna alattunk. Viszont jelen pillanatban az sem érdekelt volna, ha leszakad az ég. Jó helyen voltam, Niall-lel. Ez mindennél többet jelentett számomra. Éreztem, hogy már nem bírom tovább. A körmöm a bőrébe nyomódva indult meg lefele, miközben a hátam ívbe feszült az élvezettől. A hasam és a mellkasom Niall-hez nyomódott. Szerintem a karmolásom megadta neki is a végső lökést, mivel pár pillanatra rá Ő is elment. Kettőt még lökött rajtam, mielőtt kihúzta volna magát belőlem. Kósza gondolatként átfutott az agyamon, hogy ha rendbe jövök, be kell vennem egy fogamzásgátló tablettát, de jelen pillanatban nem ez volt a fő téma az eszemben. Sokkal inkább élveztem Niall ölelését a hátamon, ahogy a hasára húzott.
- Soha többé nem leszek olyan ostoba, hogy elengedjelek. - nyomott egy édes puszit a fejemre.
Az arcomra piros pír szokott, így hálás voltam, hogy nem felé fordultam. Visszakaptam Niall-t. Azt hiszem, ha most lenne a világvége, boldogan halnék meg. 


December 21. (Louis)



Irtózatosan féltem a mai naptól. Egész este forgolódtam az ágyban. Éjfél óta többször is felkeltem. Azt hiszem, a biológiai órám érzékelte, hogy már átléptünk a másik napba. Abba a napba, amitől annyira féltem. Féltem, hogy ma elvesztem az összes fontos dolgot az éltemben. Féltem, hogy látni fogom, amint a szeretteim meghalnak. Féltem hogy netán kínok kínjával halunk meg. Ez nem akartam. Senkinek sem a Földön. Eléggé babonás vagyok, és könnyen elhiszek mindent, így a mai nap volt a rémálmaim legrosszabbika. Még a törött üvegnél is rosszabb. Louis-nek mellettem látszólag már nagyon elege volt, hogy egész este csak forgolódok. Ő sem tudott aludni tőlem. Ezt nem akartam. Mindig csak maximum 1 órára aludtam el, de akkor is nagyon éberen. Ezt egy idő után meguntam. Olyan hajnali fél 6 fele kimásztam az ágyból.
- Hova mész Kicsim? - kérdezte erőtlenül Louis. Csukva volt a szeme, és még szinte aludt.
- Csak nem tudok már tovább aludni, de te maradj nyugodtan. Pihend ki magad!
Nyomtam egy puszit az arcára. Fel voltam készülve, hogy lehet ez az utolsó, amit adhatok neki. Nekem már nem voltak szüleim sajnos, így csak Ő maradt nekem. Kimentem a konyhába, és csináltam magamnak kávét. A mai napot mindenki a szeretteivel töltötte. Félelemmel telve szürcsölgetem a kávét. Louis tudta, én mennyire félek a mai naptól, de ez nem ok arra, hogy Ő is így tegyen. Ő mindig megnyugtat. Egyébként találkozni is úgy találkoztunk, hogy Ő verte ki a kezemből a tükröt. Már három éve lett volna ideje elkezdődnie a 7 év balszerencsének, de úgy tűnik, Louis szerencsét hoz nekem. Mióta vele vagyok semmi rossz nem történt.

Összerezzentem, mikor két kar ölelt át hátulról.
- Nyugalom Kicsim. Csak én vagyok, nem a világvége. - kuncogott Louis a fülembe. Óvatosan fordultam meg a karjaiban. A szemeimben aggodalom ült, és nem olyan vicces játékosság, mint neki.
- Louis nekem ez nem vicces.
- Tudom Kicsim, sajnálom. Nem lesz semmi baj, rendben? Megígérem. Meg foglak védeni.
- Nem magam miatt aggódom. Miattad. Mi van, ha látni foglak, miközben... - nem bírtam befejezni. Csak lehajtottam a fejem. Annyira mondják, hogy december 21.-én világ vége lesz. Én hiszek neki. Nem fair, hogy én lehet, csak ennyit tudtam élni Louis-sal. Többet akartam. Az egész életemet. Louis szeme kikerekedett, ahogy rájött, mire gondoltam. Fájdalom és félelem ült az arcára.
- Nem lesz semmi baj, érted [T/N]? Nem lesz, mert én azt mondtam. Nem kell félned, amíg melletted vagyok.
Próbált nyugtatni, ami meglepő módon sikerült neki. Kicsit megnyugodtam, de ahogy kiléptünk az utcára, hogy a mai napot Louis családjánál fogjuk tölteni, ismét visszaköltözött belém az aggodalom. A sok ideges emberarc megrémített. Meglepően jól lepleztem, ami bennem lejátszódott, miközben szerelemem családjánál voltunk. Ennyire jót még soha nem játszottam a húgaival, és azt hiszem ez volt eddig a legfinomabb ebéd, amit az anyukája készített. Lehet csak azért gondolom így, mert most igyekeztem mindent jobban kiélvezni. Nem tudom. Végül hazaértünk estefele a házunkba. Már besötétedett, de még nem történt semmi ami halálos lett volna. Louis átölelt a kanapén. Ment a tévé, de nagyon csendbe. Nem figyeltem rá. Louis előkapta a telefonját, és azt kezdte babrálni.
- Most komolyan telefonozni akarsz ezen a napon? - akadtam ki még mindig idegesen.
- Kicsim, nem volt világvége, te is láthattad. Én megmondtam, hogy nem lesz baj.
- Még nincs vége a napnak. - emlékeztettem.
- Igaz. Még van vissza belőle két óra. - húzta fel a szemöldökét cinikusan.
- Éjszakára jósolták a világvégét.
- Majd meg mondom én, mit jósoltak ma estére. - nevetet fel játékosan, majd rávetette magát az ajkaimra. Szó szerint letámadta, és szétfeszítette őket, hogy a nyelve bejuthasson. Éreztem, hogy azért Ő is remeg egy kicsit. Nem tudom, hogy a mai nap miatt, vagy csak ezt a hatást gyakoroltam rá. Minden esetre élveztem a csókját. Átadtam magam neki, és hagytam, hogy a combomba markova felemeljen. Mindig elcsodálkoztam, hogy Louis mennyire hihetetlenül erős. Bevitt a hálószobába, és óvatosan lehelyezett az ágyra. Fölém mászott, és lehúzta a fölsőm. Egy gyors mozdulattal a melltartóm is kipattintotta, míg nekem csak arra volt erőm, hogy meghúzzam a fölsője alját. De ebből is rájött, hogy a földön szeretném látni, és gyorsan ledobta magáról. Elvarázsolt csodásan kidolgozott felsőteste. Már bőven lett volna időm megszokni, de nekem mégse ment és nem is fog soha. Hisz Louis...tökéletes. Lehúzta a nadrágom, így már csak egy bugyiba feküdtem alatta. Rávette magát a melleimre, és a már olyan jól is mert, de soha meg nem unt kényeztetésbe fogott. Viszont, most úgy éreztem, én jövök. Meglöktem a vállánál, így a hátára fordult. Tudtam, hogy lenne ereje ellenkezni, és ugyanúgy fölöttem maradni, de nem tiltakozott. A férfiasságára ültem, amitől hangosan kifújta a levegőt jelezve, nagyon élvezi. Végigcsókoltam a nyakát, majd a vadonatúj tetoválást a mellkasán, amitől ismét egy sóhaj hagyta el a száját. Ez beindított, és lejjebb tornáztam magam a lábai közé. Felnyúltam és a szegcsontjától kezdve végighúztam a kezem a mellkasán, majd a hasán ügyelve, hogy néha-néha körömmel érintsem. Erre már egy morgás tört elő belőle. Lehúztam róla a nadrágját, majd boxeren keresztül kezdtem masszírozni férfiasságát. Ilyet még a három év alatt soha nem csináltam, de úgy gondoltam, lehet ez a legutolsó alkalom, hogy kipróbálhatok mindent rajta. Szóval elhatároztam magamba, hogy bevállalós leszek, és nem fogok ellenkezni. Louis lepetten felnyögött, ami nagyon tetszett. A füléhez hajoltam, és kacéran belesuttogtam.
- Ma mindent kipróbálok.
Megremegett a szavaimtól, és éreztem, ahogy felgyorsul a lélegzése. Én eddig nagyon félnék voltam szexuális téren, ami szerencsére nem zavarta Louis-t, és tökéletes elvoltunk a három év alatt, de most előbújt belőlem a kisördög. Ezt teszi, a tudat, hogy lehet többé nem tehetem meg ezeket. Beleharaptam a fülcimpájába, amit megint hanggal díjazott. Végignyaltam felsőtestét lefelé haladva, majd minden egyes kockájára nyomtam egy-egy puszit a hasán. Megszabadítottam boxerétől, amelyben férfiassága eddig abba nem hagyott fél kezes kényeztetésemtől, már igencsak ki akart törni textil börtönéből. Lehajoltam a csípője fölé. Eddig még soha nem kényeztettem se Louis-t se senki orálisan, de azt gondoltam, itt az ideje. Louis látta mire készülök, így vágytól rekedt hangon suttogta:
- Nem kell, ha nem akarod.
Figyelmen kívül hagytam, mert akartam, és ahogy elnéztem, Ő is nagyon. Felnéztem rá, majd vissza férfiasságára. Ennyire közelről még nagyobbnak tűnt, pedig már tisztában voltam a méretével. A kezembe vettem, majd óvatosan végignyaltam az oldalán. Erre egy hangosat nyögött, ami tovább ösztönzött. Ezek szerint jól csinálom. Ezt megismételtem, majd óvatosan a végét is megnyaltam. Erre is felnyögött volna, ha nem harap az ajkába, hallottam. Bekaptam csak a végét, és kicsit izgatni kezdtem nyelvvel, amit már nem bírt tovább ideggel, és hatalmasat nyögött. Magamban vigyorogtam, majd bekaptam. Nem ment teljes méretét, pedig meg akartam csinálni a mélytorkozást is. Egyszer élünk, és lehet ez nem tart már sokáig. Végül addig erőltettem, míg sikerült. Először köhögni és öklendezni akartam, de nem tettem. Rájöttem, hogy ez nem is nehéz, és utána már simán ment. Ütemesen kezdtem mozgatni a fejem, amit Louis nagyon díjazott. Lehunyta a szemét, és az ágy támlának támasztotta. A kezei néha-néha megrándultak a takarón, pont akkor, mikor nyögött egyet, és az arca is ráncba szaladt. Hirtelen ötlettől vezérelve a kezeim a heréire vezettem és masszírozni kezdtem őket. Nem tudtam, hogyan reagálja le, de reménykedtem, nem csináltam nagyon rosszat.
- Ahw Kicsim. - nyögött egy minden eddiginél hangosabbat.
A homloka csukott szemei felett ráncba szaladt, de közben mosolygott, amit jó jelnek vettem. Folytattam a kényeztetését. Azt hiszem valamit nagyon jól csináltam, mert Louis-nak nem kellett sok és elélvezett. A szemeim lepetten kerekedtek ki, ahogy megéreztem számban meleg nedvét. Még soha nem volt ilyen tapasztalatom, de Louis-nak nagyon tetszett, szóval azt hiszem gyakrabban fogom csinálni ha lesz rá még lehetőségem. Óvatosan nyeltem le szám tartalmát, aminek nem is volt olyan förtelmes íze, mint régen gondoltam. De hogy is lehetne rossz valami, mikor Louis-é?! Louis pillanatok alatt rendezte szapora légzését és szívdobogását. Időm sem volt végigmérni mennyire kikészítettem, pedig nagyon szerettem volna látni. A követező pillanatban már felettem volt.
- Köszönöm. - suttogta a fülembe, amitől már ott majdnem elmentem.
Végigcsókolta a nyakam, majd elkezdte szívni az érzékeny bőrt. Ő sem csinált még ilyet. Közben a melleimet masszírozta, ami szépen lassan kikészített. Végül levezette oda a fejét, és azt is elkezdte szívni. Hangos sóhajok hagyták el a szám, minek hatására felnézett, majd elmosolyodott. Egy idő után folytatta útját tovább le, de közben végigpuszilta hasam minden egyes centiét. Nyelvvel leírt egy kört a köldököm körül, majd óvatosam megharapta a két csípőcsontom. Foggal húzta le rólam a bugyit, ami meglepett, de tetszett. Imádtam, hogy új dolgokat próbálunk ki most, talán az utolsó napunkon. Végignyalta a szeméremdombomat fentről le, amitől egy halk nyögés hagyta el a szám. Éreztem, ahogy mosolya közben a levegő megcsikizi a bőröm, ami ismét kikészített. Végigsimította a belsőcombom, majd a nyelvét a csiklómra vezette. Egy hangosabb nyögés hagyta el a szám, de visszafogtam maga, és az ajkamba haraptam. Óvatosan a bejáratomhoz helyezte egy ujját, de még nem hatolt belém. Csupán jelezte a szándékát, de még így is egy hangos lepett nyögés szaladt ki a számon, mikor belém hatolt. Ezzel egy időben meghúzta a csiklóm foggal. Önkéntelenül is lecsukódott a szemem. Kis idő után Louis még egy ujja csatlakozott a másikhoz. Gyakrabban kezdtem nyögni, de ekkor kihúzta belőlem az ujjait és már a nyelvét sem éreztem magamon. Az egyetlen dolog, ami maradt a bal keze szorítása a combomon. Éppen ki akartam nyitni a szemem, mikor megéreztem a nyelvét ismét magamon, csupán lejjebb. Louis a nyelvét kezdte bennem ki-be járatni, amitől halkan felsikítottam, és a takarót kezdtem markolni magam mellett. Ilyet sem csináltunk még. Az orra súrolta a csiklóm, miközben ismét a szemérem dombom kezdte simogatni, melyet önkéntelenül is megemeltem az élvezettől. Hangosan nyögtem a nevét, mikor elmentem, melyet Louis egyből eltávolított. Felém mászott, és a lábaim közé fészkelte magát. Megcsókolt, közben lassan belém hatolt. Kicsit várt, bártudta, nem szükséges. Már megszoktam hatalmas méretét. Volt rá három évem, és remélem, több is lesz még. Lökni kezdett. Nem gyorsan, de minden alkalommal érintette a g-pontom. Rátért a nyakamra, de nem kényeztette sokáig. Feltolta magát, és kicsúszott belőlem. Zavartan néztem rá, majd megfogta a csípőm. Az ágy széléhez húzott, és megemelt a fenekemnél fogva kicsit. Én a fejem mellé kaptam a kezeim, ahogy ismét belém hatolt. Megint csak tolni kezdett. Hangosat nyögtem mikor a fenekembe markolt, aminél fogva tartott. Közben egy pillanatra sem vesztettük el a szemkontaktust, amit nagyon díjaztam. Éreztem, már nem kell sok, így Louis ismét kicsúszott belőlem. Lepetten figyeltem, ahogy vált még egy másik pózba. Ez sem volt még, hogy ennyit variálunk, de nem volt ellenemre. Leült, és az ágy támlájának döntötte a hátát. Az ölébe másztam, és lassan ráültem férfiasságára. Mosolyogva figyelte mozdulataimat, de már nem sok erőm volt, így Ő kezdett tolni. Az izzadtságtól nedves mellkasára támaszkodtam, és előre dőltem, miközben hangosakat nyögtem. Louis egyik kezével a csípőm markolta, hogy tartson, míg a másikkal a csiklómhoz nyúlt, hogy ezzel is ingereljen. Ez azt jelentette, hogy közelebb van a csúcshoz, mint én, és azt akarja, hogy egyszerre menjünk el. A füléhez hajoltam, és erőtlenül belesuttogtam.
- Mindjárt.
- Szólj! - kérte.
Lehunytam a szemem, és a vállának hajlatába döntöttem a nyakam. Lelassított, és kínzóan mélyeket lökött rajtam, amik megadták a végső lökést.
- Louis. - nyögtem.
Hatalmába kerített egy olyan erős eufórikus érzés,mint még soha, ahogy elmentem Louis-sal éppen egyszerre. Fáradtan fordultam a nyakába, miközben Ő tartott. Kicsúszott belőlem. Éreztem, hogy mindene remeg, de nekem is. Izzadságtól nedves bőrünk összetapadt. Louis úgy szorított, mintha az élete múlna rajta, míg én a nyakába fújtattam, és mosolyogtam egyszerre.
- Kicsim szombat van. Elmúlt éjfél, és még élünk. - nevetett kellemes fáradtsággal a hangjában.  Az órára kaptam a fejem az éjjeli szekrényen. Valóban hajnali 1 volt.

Just married (Liam)



Ez volt életem legszebb napja. A karjaimban egy csodás lány pihent, akit éppen a Hawaii vadonatúj nyaralónk küszöbén vittem át. A  karjait a nyakam köré fonta, és úgy kapaszkodott belém, mintha soha nem akarna elengedni. Ezt nem csodálom, hisz én is ugyanígy éreztem. Már 6 éve vagyunk együtt és ma házasodtunk össze. Annak ellenére hogy több órát repültünk a magángépen, nem voltunk fáradtak. Inkább izgatottak, ettől az új helyzettől. Ő immár Mrs. Payne, amitől a fellegekbe szárnyaltam, és reptetett, mintegy papírsárkányt. Ő már az enyém, csakis az enyém. Óvatosa a fehér selyemtakaróra helyeztem, a szintén fehér baldachinok alá, és felé másztam. Nem ez les az első alkalmunk együtt, de mégis annyira izgultam. Nem akartam most elcseszni, bár azt hiszem, lényegtelen lett volna, mivel szeretjük egymást, és ez mindennél fontosabb. 6 éve kitart mellettem, ami valljuk be nem a legegyszerűbb a hírnevem miatt, de Ő képes rá.
- Gyönyörű vagy [T/N]. - mértem végig az ágyon.
Csak elpirult, ahogy szokott, és mosolygott. Megcsókoltam. Imádtam a csókját. Ennyi idő után is ugyanazt a hatás kelti bennem, mint a kezdetekben. A hajába túrtam, majd végigsimítottam az arcát. Ő a mellkasomra helyezte kezeit. Biztos vagyok benne, hogy érezte, ahogy a pulzusom az égbe verdes, de azt hiszem, ez normális, nem? Lehúztam a felsőjét, amit már magam sem tudom, hova dobtam. Csak reménykedtem benne, hogy reggel megtaláljuk, és nem dobtam ki a partra az üvegajtón. De jelen pillanatban az sem érdekelt volna, ha egy bálna gyomrában landol. Ő is lehámozta rólam a ruhákat, majd végül már csak fehérnemű volt rajtunk. Ezek sem voltak hosszú életűek, hamar a földön landoltak. Csillogó szemekkel mértem végig az én angyalomat magam alatt. Édesen mosolygott, majd mikor a szeméremdombjához éretem, a homloka ráncba szaladt. Egy halk sóhaj hagyta el a száját, amin muszáj volt elmosolyodnom. Minden egyes porcikáját imádtam, és végre magaménak mondhatom ezt a csodás teremtést. 26 évesen végre végleg benőtt a fejem lágya. Ezt csak neki köszönhetem. Emlékszem, mikor még csak 20 éves sztárocska voltam. Mostanra minden megváltozott. Nagyobb sztárok lettünk, mint a Beatles vagy Rihanna. A One Direction befutott, és még mindig nem indult meg lefelé. A sikereket azt hiszem csak annak az 5 lánynak köszönhetjük, akik mögöttünk állnak, és támogatnak minket. Akik közül az én édesemet végre a feleségemnek mondhatom. Halkan nyögött egyet, mikor a kezem a csiklójára vándorolt. Óvatosan dörzsölni kezdtem az érzékeny terültet, amitől néha-néha nyögések hagyták el a száját. Közben a nyakát csókolgattam és szívogattam. Már nagyon hangosakat nyögött, és én is éreztem, hogy nem kell neki sok, mikor megfogta a kezem.
- Liam, én téged szeretnélek. - kérte rekedtes hangon.
A haja hozzátapadt az arcához. Oldalra söpörtem a rakoncátlan tincseket, majd fölé helyezkedtem. Istenem, annyira szép volt. Az én drága hercegnőm. Lassan belé hatoltam, amitől hangosat nyögött, de nekem is egy kisebb fajta morgás hagyta el a szám. Érzékieket löktem rajta, amit díjazott. Mi soha nem szexeltünk. Mindig szeretkeztünk, ami nem volt olyan durva, de nekünk mindennél többet jelentett. Szenvedélyesen, mégis lágyan csókoltam meg, miközben Ő izmos mellkasomra helyezte erőtlen, remegő kezeit. Egyikünknek sem kellett sok. [T/N] mint mindig, most is megvárt engem. Nem kellett neki mondanom, Ő tudta, mikor jön el az idő. Úgy ismertük egymást, mint a tenyerüket. Egyszerre mentünk el, ami egy tökéletes nászéjszakát adott egy tökéletes élet kezdetéhez.
 

6 megjegyzés:

  1. Szia! :D Nagyon jó a blogod, csak egy pici hibát találtam. A "Come back (Niall)" sztoriban azt írtad, hogy 360 fokos fordulatot tett, de szerintem 180-ra gondoltál, mert 360-nál leírna egy teljes kört és ugyancsak háttal állna Niallnek. :) Csak ennyi, de imádom az oldaladat! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia. köszönöm szépen, hogy szóltál, már ki is javítottam. tényleg 180-ra gondoltam, nem tudom, hogy lett 360 belőle. :D örülök, hogy tetszettek a sztorik, majd lesznek még. :)

      Törlés
  2. mikor lesznek új részek?? imádom ezeket a sztorikat már annyira várom őket!!! Hozzad hamar pls!!!Köszi ;)) Dóri voltam :DDD

    VálaszTörlés
  3. örülök, hogy tetszettek, majd még lesznek, de jelen pillanatban egy újabb novellán dolgozom. megnyugtatásul mondom, abban is lesz +18-as rész, úgy terveztem, kettő is :P utána majd írok ide is pár történetet :)

    VálaszTörlés

Music Note 4